Mohácsi Kálmán cikkek

Az állam szerepvállalásnak néhány eleme az EU tagországok agrárágazatban

Az Európai Unió országaiban az állam mint gazdálkodó nem vállal szerepet az élelmiszer-gazdaságban. Az állami szerepvállalás közvetlen formában az erdők esetében, kisebb mértékben a mezőgazdasági inputok piacán, a földpiaci jelenlétben, illetve közvetett formában az oktatás és a kutatás szervezésében, a környezetvédelmi problémák kezelésében, a kollektív marketing szervezésében, s néhány speciális feladat megoldásában jelenik meg. A cikkben ? a teljesség igénye nélkül - az állami szerepvállalás szóban forgó eseteit, különféle ország példákon keresztül mutatjuk be részletesebben.

Külgazdaság 2001. 10. szám

Az uniós csatlakozás néhány hatása a hazai élelmiszeriparra

Az uniós csatlakozással a termékpiac, a tőkepiac és a munkaerőpiac szabadságának kiterjedése (vámvédelem eltűnése, a támogatott uniós export megszűnése, a szakemberek külföldi munkavállalása, uniós léptékű vállalati kereszttulajdonlás és fúziók) következtében a hazai élelmiszer árszínvonal és az árarányok átalakulása épp úgy várható, mint az élelmiszeripar és kereskedelem vállalatai összefonódásainak átrendeződése, a magyar piacon érdekelt vállalatok határon át való terjeszkedése és új dimenziójú stratégiai szövetségek kialakulása. A cikk az uniós csatlakozás néhány magyar élelmiszeriparra gyakorolt hatását elemzi: az árváltozásokat és árszerkezet-változásokat; a termékpiaci arányváltozásokat; az élelmiszer-vertikum kooperációs rendszere változásait és azok következményeit.

Közgazdasági Szemle 2001. 5. szám

Az élelmiszer-gazdaság vertikális együttműködése ? a kis- és közepes vállalkozások helyzete

A rendszerváltás előtti magyar gyakorlatban, eltérően a fejlett európai országok gyakorlatától, az élelmiszer-gazdaság vertikális összehangolását nem a késztermékgyártó és kereskedő cégek vezényelték, hanem nagy mezőgazdasági szervezetek és azok szövetségei. Ennek nemcsak politikai és gazdaságszervezési okai voltak, hanem összefüggött a marketing kultúra alacsonyabb szintjével és a végtermék vezérelte kooperációs láncok hiányával. A rendszerváltás utáni évtizedben a kényszer vitte rá a feldolgozó vállalatokat és egyes kereskedő cégeket arra, hogy maguk fejlesszék a vertikális koordinációt biztosító szervezeteiket. Ebbeli törekvéseikben azonban hátrányban vannak az uniós versenytársaikkal szemben a koordinációt segítő intézményrendszer fejletlensége és az eltérő agrárszabályozás miatt.

Európa Fórum 2001. 2. szám

Az EU-orientáció és integráció feladatai - a magyar élelmiszeripari uniós csatlakozási felkészülése

A hazai vállalati szektor, így a magyar élelmiszeripar különféle szakágazatai eltérő helyzetben vannak. Ez vonatkozik tulajdonosi összetételükre, korszerűségükre, piaci lehetőségeikre, a hazai és nemzetközi versenynek kitettségükre, illetve az EU-csatlakozással kapcsolatos felkészültségükre és teendőikre is. A cikkben ahhoz kívánunk adalékokkal szolgálni, hogy az uniós csatlakozás szempontjából a gazdaság egyik legkényesebb területén tevékenykedő magyar élelmiszeripari vállalkozások milyen mértékben szembesültek a csatlakozással (a globalizálódó piacon való megjelenéssel) kapcsolatos teendőikkel? Meddig jutottak a felkészülési folyamatban, mit kell még tenniük?

Külgazdaság 2000. 5. szám