Lengyel László

És a falon megjelenik az írás

A Fidesznek 1988-as alapításakor volt ügye. Egy liberalizmussal leöntött, szovjet rendszerbe zárt, szürke, öreg diktatúrából akart szabad, független, színes, nyitott és fiatal demokráciát teremteni. Az alapító fiatalok nem hatalomra, pénzre, karrierre vágytak, nem saját magukra gondoltak, hanem egy országra, sőt talán az egész világra. Lázadók voltak. Hívők: a szabadság vallásában hittek.

Életforma-ütközés

Az utcáról adott esetben meg lehet dönteni egy kormányt, de nem lehet átalakítani egy országot. Nem gondolom azt, hogy a bölcsek és a tudósok kormányának kell jönnie, de azt igen, hogy a szellemi elitnek fel kell emelnie a szavát az ellen, ami itt folyik, mert a szakadékba vezet. De ugyanezeknek a tudományos grémiumoknak kéne megmondaniuk, hogy akkor merre tovább, mert enélkül nem fog tudni itt senki kormányozni.

-    De hát voltak ilyen körök. Hova lettek?

A teljes interjú a csatolt fájlban...

A közfelháborodás másnapja

Lengyel Lászlóval beszélget Mester Ákos

A tüntetők számára a politikai hasznosság nem létező fogalom. Nekik nem fontos, hogy a tiltakozásuk beleillik-e valakinek valamilyen politikai forgatókönyvébe. Átélik a szabadságot: ez az első szerelem pillanata. Ennél nincs fontosabb.
– A közfelháborodás másnapján beszélgetünk, így magától adódik a kérdés: mi a véleménye a történtekről? Milyennek látta a tüntetést? Mit gondol róla?

Európai reformnemzedék

Lev Tolsztoj 1905. január 20-án Makovicky feljegyzése szerint ezt mondta a dekabristákról: „Kiválasztott emberek voltak valamennyien; mint amikor mágnest húznak el egy vasreszelékkel teli halom fölött, s a mágnes kiszedi belőle a vasat. De a parasztok rétegét ez a mágnes meg se mozdította.” Vajon mi volt a mágnes? Ahogy Tolsztoj gondolta: a napóleoni háború győzelembe fordított veresége? Az elmaradt reformok? Az orosz küldetés? Látták a Nyugatot, bejárták a napóleoni, majd Napóleon utáni Európát, és be akarták érni?

Oldalak

Feliratkozás RSS - Lengyel László csatornájára