Várhegyi Éva cikkek

Várhegyi Éva: Ekotrip - A pénz, a hülye és az okos

Egy kiváló matematikus-közgazdász barátom sopánkodott a minap, hogy a bankok a hitelkártyájukkal kamatmentes kölcsönt akár 40 n apig is adnak - majd, ha nem fizetünk, akkor éves alapon 45 százalékos kamatot vernek ránk. Nem arcátlan újraelosztás ez a hülyétől az okoshoz? - szólt kérdés formájában a keserű konklúzió. Hát persze, válaszoltam, nyilván a lusta és/vagy tudatlan ügyfél esik bele a csapdába, az ő nemtörődömsége vagy félreértése, egyszóval "hülyesége" teszi lehetővé azt, hogy az értő, odafigyelő, vagyis "okos" ügyfelek élvezzék az ingyenkölcsön hasznát.

Várhegyi Éva: Ekotrip - Az állam és a bankok

Lassan világszerte szitokszóvá válik a bank, a bankvezetők meg jobban teszik, ha inkognitóban merészkednek csak ki az utcára, villamossal járnak, munkaebédeiket főzelékbárokban tartják, vacsorájukat valamely szeretetszolgálat konyháján költik el. Na jó, nálunk még nem olyan drámai a helyzet, itt még nem ért tettleges támadás bankvezetői otthont, mint Skóciában, ahol azzal a felkiáltással verték be a Royal Bank of Scotland volt vezetője lakásának ablakát, hogy a gazdag bankvezérek még a válság közepette is luxusban élnek, miközben az átlagember nyomorog. Tovább»​​​​​​​

Várhegyi Éva: Ekotrip - Vakság vagy bátorság?

Úgy látszik, túl sok katasztrófafilmet néztünk már életünkben, és ezért tudjuk ilyen egykedvűen szemlélni az országunkat fenyegető krízist. Pedig többségünk életében, mondjuk az utóbbi hatvan évben, kevésszer használták velünk kapcsolatban az államcsőd formulát. Az 1946-os forintstabilizációt követően kétszer volt vészesen közel országunjk ilyesmihez: 1982-ben, éppen mielőtt beléptünk az IMF-be, és 1994/95 fordulóján, a Bokros-csomag közvetlen kiváltó okaként.

Várhegyi Éva: Bűnösök vagy bűnbakok? A magyar bankok szerepe a hitelválságban

A gazdasági válságok mindig kiváló terepet nyújtottak a bűnbakképzésre. Hiszen amikor jól mennek a dolgok, könnyű mindenkit a keblünkre ölelni, de amikor szorul az egzisztenciális hurok, saját tehetetlenségünk terhén a legegyszerűbben más felelősök felmutatásával tudunk könnyíteni. Nem akarom beleártani magam a bűnbakképzés pszichológiájába, és arra sem veszem a bátorságot, hogy annak a mai válságban megmutatkozó - nem túl újszerű: az etnikai megnyilvánulásoktól a nemzetközi tőke elleni felbuzdulásokig terjedő - formáit elemezzem. Tovább»​​​​​​​

Várhegyi Éva: Illúziók és csalódások a gazdasági rendszerváltásban

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy minden úgy történt, ahogy húsz éve gondoltuk. Akkor még tele voltunk illúziókkal. Azt hittük, hogy ha zömében magántulajdonba kerül a gazdaság, és működését az állam politikavezérelt beavatkozásai helyett piacgazdasági szabályok bástyázzák körül, akkor hamar jobbra fordulhat az életünk. Azt hittük, hogy ha a gazdaságpolitikát a demokratikusan megválasztott parlamentnek felelős kormányok formálják majd az (egy)pártközpontnak felelős kormány helyett, akkor megszabadulhatunk a felelőtlen döntések következményeitől. Tovább»​​​​​​​

Oldalak