Cikk

Jobban élünk, mint nyolc éve, de rosszabbul, mint négy éve

A munkanélküliség jelenti ma a legsúlyosabb problémát

Gyakorlatilag egyetlen terület kivételével minden gazdasági mutató azt jelzi, hogy a magyarok jobban élnek ma, mint nyolc évvel ezelőtt. Ahol súlyos a helyzet és rosszabbak a számok, az a munkaerőpiac. A közelmúlt megszorításai és a gazdasági válság következményei miatt az emberek inkább rosszabbul érzik magukat, mint jobban.

Petschnig Mária Zita a Népszabadságban 2010. április 7.

Lengyel László: A felelősség terhe

Második összeomlás. Amikor 1991-92-ben a munkanélküliség a soha nem látott 12 százalékos csúcsra ért, a kádári kisember életformája és értékrendje összeomlott. Olyanok vesztették el tömegesen az állásaikat, akik az előző évtizedekben szilárdan hitték, hogy munkával minden elérhető, a több munka több jövedelmet hoz, és csak a lógósok, a csavargók nem dolgoznak, és nem boldogulnak. A munka világa alapján különböztették meg a tisztességes és a tisztességtelen szegényt, választották el egymástól a felvéget és az alvéget, a tulajdonost és a nélkülözőt.

Lengyel László: A "belgák" hova álljanak?

Régen, talán sohasem érződött ekkora választói bizonytalanság, mint most. Az ország tele bizonytalan szavazókkal, se ide, se oda tartozókkal. Azt mindenki tudja, hogy kikre nem szavazna, de annál bizonytalanabb, hogy kikre igen. Vajon elmenjen-e egyáltalán szavazni, van-e értelme a szavazatának? Változtathat-e valamit azzal, hogy hová, kire szavaz? Rosszat tesz-e az országnak és saját magának, ha egyszerűen otthon marad?

Lengyel László: Hol van a kiút a válságból?

Közép-Kelet-Európában a német gazdaságpolitikai modell nem igazán vált be, de mit válasszanak helyette? A Fidesz kormánynak is döntenie kell: folytassa-e a Bajnai kormány német modellre alapozott gazdaságpolitikáját, vagy a fogyasztás élénkítésével pörgesse fel a gazdaságot, szem előtt tartva a hazai ipar védelmét, az állami szerepvállalás növelését? A dilemmával nincs egyedül a térségben.

HVG-Online, 2010. március 30.

Várhegyi Éva - Fenyő György: A válság hatása a bankszektorra

A magyar bankszektort sajátos helyzetben érte a nemzetközi pénzügyi-gazdasági krízis, amelynek előnyös és hátrányos vonásai egyaránt voltak. A cikk a hazai bankszektorban a válság nyomán végbement változásokat elemzi, és a nemzetközi tapasztalatok tükrében megpróbálja felmérni és előre jelezni a középtávon várható hatásokat. Az elemzés a banki tevékenység terjedelmére, struktúrájára és jövedelmezőségére fókuszál, de figyelemmel van a szabályozási környezet módosulására is.

Gombár Csaba: Megettük az aranytojást tojó tyúkot?

KENTAURBESZÉD

Ha a magyar gazdaság letérne a helyes útról, a piacok azonnal és keményen megbüntetnék érte - szól a fenyegető figyelmeztetés a majdani új kormánynak is. Nagyon helyes! Még időben figyelmeztetni kell őket, nehogy elkanászodjanak. Csakhogy ez a fenyegetés nekünk, mindnyájunknak szól elsősorban, nehogy sóvárogjunk valami ?osztogatás" után, nehogy javuló életkörülményekben bizakodjunk.

 

Gombár Csaba: Megettük az aranytojást tojó tyúkot?

KENTAURBESZÉD

Ha a magyar gazdaság letérne a helyes útról, a piacok azonnal és keményen megbüntetnék érte - szól a fenyegető figyelmeztetés a majdani új kormánynak is. Nagyon helyes! Még időben figyelmeztetni kell őket, nehogy elkanászodjanak. Csakhogy ez a fenyegetés nekünk, mindnyájunknak szól elsősorban, nehogy sóvárogjunk valami ?osztogatás" után, nehogy javuló életkörülményekben bizakodjunk.