Elérhetőségek | ![]() |
![]() |
Jelenlegi hely
Címlap ›Japán : kutatás-fejlesztés a felkelő nap országában
Az IKU Innovációs Kutató Központ és a Ritsumeikan Egyetem Közgazdaságtudományi Intézetének (Japán) együttműködése, és Prof. Hirosi Tanak meghívása révén ez év elején, Dr. Csonka László két hetes tanulmányúton járt Japánban. A látogatás kiváló alkalmat teremtett a távol-keleti ország innovációs rendszerének működéséről való információgyűjtésre, a Magyarországon is hasznosítható tapasztalatok összegyűjtésére. A tanulmányút során Csonka László több helyen, így a Nippon, a Rykkio és a Hitotsubashi egyetemeken előadást tartott a magyar autóipar kutatás-fejlesztés és innovációs hálózatainak (elsősorban az ágazatbeli Regionális Egyetemi Tudásközpontokhoz kapcsolódó) tapasztalatairól.
A megbeszélések és az előadásokat követő élénk beszélgetések alapján több érdekes párhuzamot is felfedezhetünk a magyar és a japán innovációs rendszerek aktuális kérdéseiben.
Ahogy Európában, úgy Magyarországon is egyre inkább az érdeklődés előterébe kerülnek a kis- és középvállalkozások (KKV-k) kutatás-fejlesztési és innovációs, valamint nemzetközi tevékenységének jellemzői, hatása a gazdasági fejlődésre. Általánosan elfogadott nézőpont szerint jelentős előnyökkel járhat a gazdaság egésze számára a KKV-k aktív és hatékony részvétele a kutatás-fejlesztés és innováció egyre nemzetköziesedő folyamataiban. Az IKU közelmúltban folyatott hazai kutatása is rávilágított a jelenség fontosságára, a hazai helyzet gyengeségeire (lásd: KKVENT). Hasonlóképpen látják mindezt Japánban is, ahol igyekeznek a fejlett technológiával működő, de erősen a hazai piacra koncentráló KKV-kat a nemzetközi piac felé fordítani. A szigetország számos KKV-ja ugyanis nemzetközileg is versenyképes technológiát alkalmaz, ám a nemzeti (óriás)vállalatok megfelelő keresletet támasztanak már a hazai piacon is, emellett olyan erősen integrált partneri rendszereket (ún. keiretsu) építenek ki, amelyek megmerevítik a piacszerkezetet. A helyzet azonban hosszútávon nehezen fenntartható, jelentős növekedési potenciál csak a nemzetközi terjeszkedésben, a feltörekvő ázsiai versenytársakkal való lépéstartásban rejlik, amelyet a japán kormányzat is igyekszik támogatni.
Nem függetlenül e folyamattól, Japánban is jelentős erőfeszítéseket tesznek a naprakész vállalkozói ismeretek oktatása, valamint az ipar-egyetem kapcsolatok fejlesztése terén. Ez utóbbi területen is elsősorban a KKV-k nagyobb részvételét ösztönzik inkubátorházak és más eszközök segítségével. A japán nagyvállalatok hagyományosan fontos "finanszírozói" és partnerei az egyetemi kutatóintézeteknek, ám a kisebb vállalkozások bevonása az ilyen jellegű együttműködésekbe sokkal nehezebb. Ezen a helyzeten igyekszik javítani a központi kormányzat által finanszírozott, egyetemeken (és más helyszíneken) létrehozott inkubátorház-hálózat, amely feladatait területi és ágazati alapon is regionális szinten összehangolja annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja a kisvállalkozásokat hozzásegíteni a külső tudásforrásokhoz. A közeljövőben egyre több kutatás és elemzés várható, amely a felsőoktatási szférában a közelmúltban bevezetett reformok, a "vállalkozói szemlélet" támogatása hatásának értékelését teszik lehetővé.
Legalább ugyanennyire érdekes az autóiparban megfigyelhető gyökeresen eltérő filozófia Európa/Amerika és Japán között. Noha mindkét térségben fontos az autóipari vállalkozások hálózatosodása, annak okaiban, és megvalósításában más utat követnek. Míg a nyugati országokban a beszállítókra áthárított egyre nagyobb fejlesztési "terhek" erősítik, újabb képességek elsajátítására szorítják e vállalkozásokat, addig japánban a beszállítók továbbra is inkább csak végrehajtói feladatokat kapnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nagy európai beszállítók képesek olyan platformokat, részegységeket kifejleszteni, amelyeket kisebb-nagyobb módosításokkal több vevőnek, autógyártónak is értékesíteni tudnak. Számukra az alkatrészek bizonyos paraméterei, a velük szemben támasztott elvárások adottak, a konkrét megvalósításban nagyobb szabadságot élveznek, mint általában a japán beszállítók. Ehhez azonban folyamatos befektetésre van szükség a kutatás-fejlesztésben és az innovációban. Japánban, ahol a vállalkozások szoros vertikális láncba szerveződnek, továbbra is az autógyártó mondja meg, milyen alkatrészekre van/lesz szüksége. Ezek fejlesztése szoros szimbiózisban történik a partnerek között, kevés lehetőséget hagyva a beszállítóknak sztenderdizálásra, költségcsökkentésre. Ráadásul ebben a rendszerben a beszállítók nem rendelkeznek hosszabb távú előretekintési tapasztalatokkal, a jövő fejlesztéseit megalapozó kutatási gyakorlattal. Hogy mégis próbálkoznak különböző új utakkal, az ágazati szerkezet, együttműködési viszonyok módosításával, annak egyik következménye a Toyota közelmúltban tapasztalható vesszőfutása a sorozatos minőségi problémák miatt. A jól bevált rendszer fellazítása, a gyártás és a végtermékek komplexitásának folyamatos növekedése olyan kihívás elé állította / állítja az autógyárakat, amelyeket a hagyományos minőségirányítási rendszerek reformja nélkül nehéz teljesíteni.
E rövid látogatás is megerősítette, nemcsak tanulni érdemes Japántól, de számos olyan új kihívás, kutatási kérdés merül(het) fel a nemzeti innovációs rendszerek működése kapcsán, amelyek megoldásában érdemes együttműködni.
A megbeszélések és az előadásokat követő élénk beszélgetések alapján több érdekes párhuzamot is felfedezhetünk a magyar és a japán innovációs rendszerek aktuális kérdéseiben.
Ahogy Európában, úgy Magyarországon is egyre inkább az érdeklődés előterébe kerülnek a kis- és középvállalkozások (KKV-k) kutatás-fejlesztési és innovációs, valamint nemzetközi tevékenységének jellemzői, hatása a gazdasági fejlődésre. Általánosan elfogadott nézőpont szerint jelentős előnyökkel járhat a gazdaság egésze számára a KKV-k aktív és hatékony részvétele a kutatás-fejlesztés és innováció egyre nemzetköziesedő folyamataiban. Az IKU közelmúltban folyatott hazai kutatása is rávilágított a jelenség fontosságára, a hazai helyzet gyengeségeire (lásd: KKVENT). Hasonlóképpen látják mindezt Japánban is, ahol igyekeznek a fejlett technológiával működő, de erősen a hazai piacra koncentráló KKV-kat a nemzetközi piac felé fordítani. A szigetország számos KKV-ja ugyanis nemzetközileg is versenyképes technológiát alkalmaz, ám a nemzeti (óriás)vállalatok megfelelő keresletet támasztanak már a hazai piacon is, emellett olyan erősen integrált partneri rendszereket (ún. keiretsu) építenek ki, amelyek megmerevítik a piacszerkezetet. A helyzet azonban hosszútávon nehezen fenntartható, jelentős növekedési potenciál csak a nemzetközi terjeszkedésben, a feltörekvő ázsiai versenytársakkal való lépéstartásban rejlik, amelyet a japán kormányzat is igyekszik támogatni.
Nem függetlenül e folyamattól, Japánban is jelentős erőfeszítéseket tesznek a naprakész vállalkozói ismeretek oktatása, valamint az ipar-egyetem kapcsolatok fejlesztése terén. Ez utóbbi területen is elsősorban a KKV-k nagyobb részvételét ösztönzik inkubátorházak és más eszközök segítségével. A japán nagyvállalatok hagyományosan fontos "finanszírozói" és partnerei az egyetemi kutatóintézeteknek, ám a kisebb vállalkozások bevonása az ilyen jellegű együttműködésekbe sokkal nehezebb. Ezen a helyzeten igyekszik javítani a központi kormányzat által finanszírozott, egyetemeken (és más helyszíneken) létrehozott inkubátorház-hálózat, amely feladatait területi és ágazati alapon is regionális szinten összehangolja annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja a kisvállalkozásokat hozzásegíteni a külső tudásforrásokhoz. A közeljövőben egyre több kutatás és elemzés várható, amely a felsőoktatási szférában a közelmúltban bevezetett reformok, a "vállalkozói szemlélet" támogatása hatásának értékelését teszik lehetővé.
Legalább ugyanennyire érdekes az autóiparban megfigyelhető gyökeresen eltérő filozófia Európa/Amerika és Japán között. Noha mindkét térségben fontos az autóipari vállalkozások hálózatosodása, annak okaiban, és megvalósításában más utat követnek. Míg a nyugati országokban a beszállítókra áthárított egyre nagyobb fejlesztési "terhek" erősítik, újabb képességek elsajátítására szorítják e vállalkozásokat, addig japánban a beszállítók továbbra is inkább csak végrehajtói feladatokat kapnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nagy európai beszállítók képesek olyan platformokat, részegységeket kifejleszteni, amelyeket kisebb-nagyobb módosításokkal több vevőnek, autógyártónak is értékesíteni tudnak. Számukra az alkatrészek bizonyos paraméterei, a velük szemben támasztott elvárások adottak, a konkrét megvalósításban nagyobb szabadságot élveznek, mint általában a japán beszállítók. Ehhez azonban folyamatos befektetésre van szükség a kutatás-fejlesztésben és az innovációban. Japánban, ahol a vállalkozások szoros vertikális láncba szerveződnek, továbbra is az autógyártó mondja meg, milyen alkatrészekre van/lesz szüksége. Ezek fejlesztése szoros szimbiózisban történik a partnerek között, kevés lehetőséget hagyva a beszállítóknak sztenderdizálásra, költségcsökkentésre. Ráadásul ebben a rendszerben a beszállítók nem rendelkeznek hosszabb távú előretekintési tapasztalatokkal, a jövő fejlesztéseit megalapozó kutatási gyakorlattal. Hogy mégis próbálkoznak különböző új utakkal, az ágazati szerkezet, együttműködési viszonyok módosításával, annak egyik következménye a Toyota közelmúltban tapasztalható vesszőfutása a sorozatos minőségi problémák miatt. A jól bevált rendszer fellazítása, a gyártás és a végtermékek komplexitásának folyamatos növekedése olyan kihívás elé állította / állítja az autógyárakat, amelyeket a hagyományos minőségirányítási rendszerek reformja nélkül nehéz teljesíteni.
E rövid látogatás is megerősítette, nemcsak tanulni érdemes Japántól, de számos olyan új kihívás, kutatási kérdés merül(het) fel a nemzeti innovációs rendszerek működése kapcsán, amelyek megoldásában érdemes együttműködni.
Pénzügykutató
Innovációs Kutató Központ
Korridor
Szalay Kör
Andrássy kör
Hetényi kör
Vezető közgazdászok Hetényi köre nyilvános vitát kezdeményezett az adórendszer reformjáról Blog »
Lengyel László írásai
-
08/15/2023 - 16:15
-
06/19/2023 - 13:40
-
04/24/2023 - 14:23
-
03/27/2023 - 09:56
-
02/27/2023 - 11:27