Avagy rendszerösszeomlás előtt a magyar gazdaság

Magyarország helyzete sok vitát kavar az országhatárokon innen és túl is. Az elmúlt időszakban egyre gyengül a forint, ami arról árulkodik, hogy valami nincs rendben a gazdaságban. Arra a kérdésre, hogy mi lehet ennek a valódi oka, magyar gazdasággal foglalkozó interjú sorozatunk második állomásaként a Pénzügykutató Zrt-nél kerestük a választ. Lengyel László, az intézet elnök-vezérigazgatója pedig elkeserítő hírekkel szolgált: nem csak a valóságos, de a bizalmi tőkénk is erősen fogyatkozóban van.

A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa az ATV Egyenes beszéd című műsorában 2011. augusztus 18-án a költségvetés hiányáról beszélt.

A gazdasági válság harmadik hulláma az volt, amikor az országok valutaháborúra rendezkedtek be és leértékelési versenyt hirdettek.A világgazdaságban egy új alaphelyzet (new normal) fog kialakulni, de nem mindegy, milyen út vezet oda. 

El tudjuk kerülni a válság negyedik hullámát, vagyis hogy az országok szemet-szemért protekcionizmusba süllyedve leépítsenek mindent, amit az elmúlt évtizedek globalizációja felépített az együttműködés terén? Vagy sikerült elkerülni az 1930-as évek végzetét?

A szocialisták ma miniszterelnököt, októberben pártelnököt választanak. Kovács László távozása és Medgyessy Péter politikai öngyilkossága eddig még nem kérdőjelezte meg a 2001 tavaszán kialkudott szocialista konstrukciót: harcos, kemény, ellenzékkel viaskodó pártelnök és békés, középre tartó, szakértő, munkát végző miniszterelnök kettőse. A szocialisták a "rossz rendőr - jó rendőr" koncepcióval lepték meg a 2002-es választásokon ellenfelüket, kettéválasztva a pártelnöki és miniszterelnöki funkciókat. A választások sikerültek, a kormányzás nem. Kovács László képtelen volt összeegyeztetni önmagában a harcos belpolitikust és a megfontolt külpolitikust. Medgyessy Péter pedig szakértő munka, stratégiai kormányzás helyett politikusi kommunikációjára összpontosított. Ennek eredménye: sok népszerű és megalapozatlan ötlet, kevés végrehajtás.

Népszabadság, 2008. augusztus 5.

Kínának nem érdeke megmenteni periféria-országokat, még az euróövezeten belül sem, érvel Francois Godement, European Council of Foreign Relations kommentárjában.

Kína veszélyesen közel került ahhoz, hogy politikai feltételeket szabjon Európának a segítségért cserébe, egyebek között azt, hogy tekintsenek el a dömpingvámoktól. Amint azonban Európa kicsit több pénzügyi erőt mutatott, Kína hamar visszakozott. Az egységes fellépés tehát nagyon fontos, állapítja meg.