Lengyel László: A hatalom földrajza

A nacionalista populista számára mindig az ő nemzete az első. Utána sokáig nem következik senki. A másik nemzet örüljön, ha nem utolsó. Amikor a nacionalista tűz össze a liberális demokratával, az a szadista és a mazochista küzdelme. Két nacionalista találkozása viszont két szadista harca, ahol az erősebb megveri a gyengébbet, a nagyobb a kisebbet.

Vajon az Amerika első nevű óriás azért mondta magáról, hogy első, hogy a világ valamennyi törpéje kijelenthesse elsőségét? Trump azért akarja Amerikát a világ elejévé tenni, hogy Magyarország is a világ eleje legyen? Századok tapasztalata: amikor nagyhatalmak nacionalista alapon fegyveres vagy hidegháborúkba, pénzügyi vagy kereskedelmi háborúkba kezdenek, a kicsik mindig rosszul járnak. Ha a világ a nagyhatalmi érdekek szerint alakul, vagyis a nagyhatalmak jelölik ki a barátot és az ellenséget kizárólag saját érdekeik szerint, ha nagyhatalmak ereje dönt minden vitás kérdésben, a kicsinyeknek nincs jó soruk. Két világháború megtaníthatta Magyarországot: ha határait nagyhatalmak erővel húzzák, bizonyosan nem jár jól. De mindig voltak országrontó és felelőtlen vezetőink, akik elhitették magukkal és az országgal, hogy jól jöhetünk ki a háborúkból, ha megfelelő nagyhatalmak szolgálatába szegődünk.

A nacionalista populista rendben a felek meg vannak győződve arról, hogy a politikai, a gazdasági és a katonai kapcsolatok zérus összegű játékok. Vannak győztesek és vesztesek. Erősek és gyengék. Nagyok és kicsinyek. Nincs kiegyenlítés. Ha Amerika új politikai, kereskedelmi vagy katonai szerződést akar kötni szövetségeseivel, akkor olyat köt, ami neki előnyös, a többieknek hátrányos. Trump megmondta: nincs ingyen ebéd. Ha azt akarod, hogy Amerika védelmezzen: fizess. Ha kereskedni akarsz Amerikával, akkor vedd tudomásul, hogy minden árudon büntetővámok lesznek, vállalataidat hátrányban részesítik. Ha befektetéseket akarsz magadnál, akkor tudd, hogy minden amerikai vállalat, amelyik nem Amerikában fektet be, hanem külföldön, azt a Trump-adminisztráció büntetni fogja. Vége a könnyű amerikai pénz politikájának, csökkenni fog a pénzhez jutási lehetőséged.

Orbán Magyarországának a GDP 2 százalékára kell emelnie a katonai költségvetését. Exportáló autóipari nagyvállalataink, amelyektől egyoldalúan függünk, németek és japánok, éppen azok, amelyek kereskedelmi harcban állnak a trumpi politikával. Döntened kell, Trumpot vagy a győri Audit, a kecskeméti Mercedest szereted. Melyik ad munkát és jövedelmet, biztosít gazdasági növekedést? Egy kicsiny, tőkeszegény országból imádod Trumpot, aki minden tőkét Európából és Ázsiából haza akar rendelni. Döntened kell, Pennsylvania kormányzója vagy Magyarország miniszterelnöke vagy!

Szeretnéd tudni, hogyan bánik Trump a kisebb országokkal? Nézz Mexikóra, amellyel megfizettetné saját bezárását! Nézz Ausztráliára, amelynek miniszterelnökére rácsapja a telefont! Híd akarsz lenni Amerika és Európa között? Lásd May brit miniszterelnököt, aki a máltai EU-csúcson ezt megkísérelte. – Üzenetet hoztam a Fehér Házból az elnöktől, aki azt mondta, hogy teljes mértékben támogatja a NATO-t – kezdte May. – Ugyan ki tudja, mit akar Trump a NATO-val – emelte az égre a tekintetét a francia elnök. – Azt hiszem, nincs szükségünk hidakra. Most is jól kommunikálunk az Egyesült Államokkal a Twitteren keresztül – zárta le a beszélgetést ironikusan Dalia Grybauskaite litván elnöknő, aki érthetően ellenszenvezik a Putyint csodáló Trumppal. Az európai vezetők úgy vélték, hogy May inkább képviseli Amerika érdekeit Európában, mint Európa érdekeit Amerikában. Vajon a magyar miniszterelnök magyar és európai érdekeket képvisel Washingtonban és Moszkvában, vagy amerikai és orosz érdekeket Magyarországon és Európában?

A 2017-től kezdődő új világrendben az erő politikája lesz a meghatározó. Nem először és nem utoljára. A második világháború óta a világrendet döntően befolyásoló Egyesült Államok ciklikusan intervencionista, táguló, majd befelé forduló politikát folytatott. Az intervencionista demokráciaterjesztés éppúgy lehet erőpolitika, mint a realista befolyási övezetek kijelölése, a protekcionista kereskedelmi és pénzügyi háború. Amikor Truman 1947 februárjában eldöntötte, hogy a szovjetekkel szemben a feltartóztatás politikáját folytatja, majd az amerikai elnökök egymás után elkötelezték magukat a világ különböző részein e mellett, a háborúk sora következett. A vietnami bukás és a gazdasági térvesztés hatására Nixon 1969-ben először a visszavonulás, majd 1971-ben a szövetségesekkel szembeni pénzügyi és kereskedelmi háború mellett döntött. Carter 1980 januárjában határozott az újabb intervencionista politika mellett, amelyet Reagan teljessé tett. A Szovjetunió összeomlása után, az új amerikai világrendben egy ideig nem volt ok a nyomulásra. Ám 2001. szeptember 11-e hatására az ifjabb Bush világméretű hadjáratot kezdeményezett. Ennek eredménye két elvesztett háború és súlyos gazdasági válság. Obama megkezdte a visszavonulást, és azon igyekezett, hogy a gyengülő Amerikát szövetségesi, multilaterális politikai és gazdasági szerződések vegyék körül. Trump nagyhatalmi erővel kívánja újrarendezni a világ pénzügyi és kereskedelmi viszonyait.

Trump stratégiája nixoni: először ütni, utána egyezkedni. Nixon ezt „kemény legény”, Kissinger „őrült fickó” magatartásnak nevezte. Ha odavágunk, azt fogják mondani: „Ez a fickó irracionálissá vált – jobb lesz, ha megegyezünk vele.” Képzeljük el az amerikai szövetségesek, a nyugat-euró­­paiak, a japánok és a dél-koreaiak rémületét, amikor Nixon 1969-ben váratlanul bejelentette – ezt nevezték később Nixon-­doktrínának –, hogy kizárólag atomcsapás fenyegetése esetén hajlandó megvédeni őket, „nem nukleáris erőkkel végrehajtott agresszió esetén az Egyesült Államok attól a nemzettől várja el a védelemhez szükséges élőerő szolgáltatását, amely közvetlenül veszélyeztetve van”. A lelkes amerikaiak örülnek: miért mi fizessük a németek és a japánok védelmét? Nixon, anélkül hogy bármelyik szövetségesét értesítené, 1971. július 15-én deklarálja, hogy Kínába utazik. Mi lenne, ha az Egyesült Államok–Szovjetunió–Kína-háromszögben a gyengébbel összefogva semlegesíteném az erősebbet? Majd az a Nixon, aki azzal szembesült, hogy Japán és Nyugat-Németország gyors növekedése következtében az Egyesült Államok világgazdasági részesedése az 1950-es 35 százalékról 1969-re 27 százalékra csökkent, a vietnami háború hatására negatív a fizetési mérlege és egyre növekvő az adóssága, 1971. augusztus 15-én bejelenti az aranystandardrendszernek, a dollár aranyra válthatóságának végét. A Nixon-sokk következménye az európai stagfláció és a japán megrendülés. Kissinger Schwarzenberg herceg mondását idézi fel: „Egy nap még elkápráztatjuk a világot hálátlanságunk méreteivel.”

Trump és szűkebb csapata egyoldalú módon, két hét alatt megkísérelte átrendezni a világpolitikai és világgazdasági mezőt. A tegnapi szövetségesek mára ellenfelekké váltak. Sikerült kihívnia Amerika ellen nemcsak az egész muszlim világot, hanem a világ három, Amerika mellett leghatalmasabb gazdasági és kereskedelmi erejét: Kí­nát, Japánt és Németországot (Németországon keresztül az Euró­pai Uniót). A belpolitikai káoszon túlmenően még nem tudjuk, mit jelent a terrorizmus szempontjából, hogy Amerika ismét a Nagy Sátánná vált. Obama Amerikájának kínnal és keservvel sikerült kikerülnie a fő célpont, a globális ellenség szerepéből, Trumpnak sikerült a muszlim világot, a síitákat és szunnitákat egyszerre és egy időben Amerikára uszítania. Egyoldalúan felmondta a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt, a TPP-t, ezzel vérig sértette Japánt, Ausztráliát és Vietnamot. Felmondta a NAFTA-t, ezzel belerúgott Mexikóba és Kanadába. Nem folytatja a kereskedelmi tárgyalásokat az EU-val. Azzal pedig, hogy egyszerre ígért kereskedelmi és valutaháborút Kína, Japán és Németország ellen, összetolta Amerika versenytársait. Xi Davosból, Merkel Stockholmból, Abe Tokióból üzente: nem kérjük, nem félünk.

Magyarország Trump Amerikájával van? Minden politikai, gazdasági és katonai érdeke az ellenkezőjét diktálja. És akkor még nem beszéltünk az értékekről. Amerika első politikusa egy dollárcentet se fog ránk költeni. Nem fog megvédeni. Twitteren egyszer majd üdvözletét küldi. Aláírása az lesz: Legfelső Hatalom.