Baka András: A Kúria a hatalom új célpontja

Az elmúlt évtizedben a hatalom politikai céljai és szempontjai nem változtak az igazságszolgáltatásban, 2020-ban azonban új helyzet alakult ki – mondta Baka András kúriai tanácselnök, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a Szalay Kör és a Pénzügykutató Zrt. Merre tovább az igazságszolgáltatással? című konferenciáján. A volt főbíró szerint az elmúlt időszakra az volt jellemző, hogy a hatalom az egész bírói szervezetet támadta, ám a jövőben a Kúria lesz a célpont. Baka sorra vette, hogy 2011-től milyen súlyos támadások érték az igazságszolgáltatást, kezdve a semmisségi törvénnyel, amely a 2006-os zavargások után hozott jogerős bírósági ítéleteket semmisítette meg és a bírói nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre való leszállításával, amely lehetővé tette, hogy több mint 200 bírót idő előtt nyugdíjba küldjenek. Ide sorolta a bírói jogértelmezés Alaptörvénybe írt szűkítését és az Alkotmánybíróság (AB) kontrolljának kiterjesztését a bírósági ítéletekre is. Hogy a Kúria lesz a hatalom új célpontja, arra Baka szerint több jel is utal: a közeljövőben 20-25 kúriai bíró nyugdíjba megy, s helyükre ugyanennyi új közigazgatási bírót lehet kinevezni, így önálló közigazgatási bíróságok nélkül is megvalósulhat a kormány korábbi célja; Darák Péter Kúria-elnök mandátuma év végén lejár, utódja dönt majd a kúriai kollégiumvezetőkről és a többi bírói álláshelyről; lehetővé vált az átjárás az AB-ról a Kúriára; bevezették a jogegységi panasz intézményét, mert a Kúria ítéleteitől nem lehet a jövőben eltérni. Baka úgy vélte, a hatalomnak nincs szüksége extra intézkedésekre, a Kúria ezekkel a lépésekkel, „finomabb módon” is átvehető. Előadása végén arra szólította fel az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódókat, hogy legyenek éberek, nyissák ki a szemüket és ha lehet akadályozzák meg, de legalább hallassák a hangjukat az ilyen ügyek miatt. Diós Erzsébet nyugdíjas bíró személyes emlékeit idézte fel, hogyan élte meg bíróként 2011-es, törvénytelen nyugdíjazását.