Elérhetőségek | ![]() |
![]() |
Jelenlegi hely
Címlap ›Riport az IMF-ről - Spiegel
Az IMF nem volt mindig ennyire az események középpontjában. Alig három éve még egy irreleváns nemzetközi szervezet volt, amivel csak a globalizáció ellenzői törődtek. Az új igazgató, Dominique Strauss-Kahn alatt azonban sokkal befolyásosabbá vált - és ebben a válságnak nagy szerepe volt.
A világ meglesz Európa nélkül
A válság rámutatott bizonyos dolgok tarthatatlanságára.
A G-20 felemelkedése
AZ IMF ennek ellenére nem válhat világkormánnyá, mondta Strauss-Kahn. Nem csupán azért, mert nem választott tisztségviselőkből áll, hanem mert válsághelyzeten kívül egyáltalán nincs meg a szándék, hogy ennyire szorosan együttműködjenek. Máris hanyatlik a kompromisszumkészség és egyedi nemzeti érdekek kerülnek előtérbe.
Strauss-Kahn inkább adminisztratív szerepben látja az IMF-et, méghozzá a G-20 alatt. Egyedi megoldásokat keresnének egyedi problémákra. A végső cél pedig a gazdasági stabilitáson keresztül megvalósuló világbéke.
Kapitalista pénzügyi szervezetből think tank?
Az utóbbi években világossá vált, hogy a multilateralizmus nem működik. Az ENSZ folyamatosan vált jelentéktelenné, az IMF reputációján pedig súlyos csorbát ejtett a 90-es évek ázsiai krízise.
Strauss-Kahn 2007-ben a francia elnök, Nicolas Sarkozy aktív támogatásával érkezett Washingtonba - nem utolsósorban azért, hogy a hazai pályán ne vesengjen az elnökkel. 2007-ben az IMF mindössze kétmilliárd dollár fölött rendelkezett - egy minden szempontból jelentéktelen összeg. 2010-ben ugyanez az össszeg 900 milliárd. A 2008-as davosi Global Economic Forum-on Strauss-Kahn egy globális stimulusra szólított fel - ez akkoriban sokkoló ötlet volt, különös tekintettel az IMF azon reputációjára, hogy mindig a válság után lép színre, soha nem preventív eszközökkel. Felmerül a kérdés: az IMF alkalmas-e egy globális gazdasági kormányzat (G-20) alá dolgozni?
Strauss-Kahn szerint az IMF legalább egy tekintetben változott: rájöttek, meg kell érteni az egyedi helyzetet, amikor megoldásokat dolgoznak ki. Szükségük van helyi emberekre, mondta Strauss-Kahn, amivel a soft power eszközét lehet alkalmazni. Az IMF nem rendelkezik eszközökkel hoyg szankcionáljon. Egy valamiben viszont az összes multilaterális intézmény előtt jár: ha szükség van rá, azonnal képes reagálni.
Strauss-Kahn alatt jelentős arculatváltáson ment át a szervezet, de bennfentesek szerint mindez már Horst Köhler alatt megkezdődött. Az IMF megpróbálja levetni magáról a hardcore neoliberalizmus bélyegét.
Strauss-Kahn ragaszkodik hozzá, hogy a munkahely-teremtés nélküli gazdasági kilábalás nem elégséges. Ennek szellemében az ős-ellenség ILO-val is képesek egyeztetni.
Ezen túl meg kívánnak szabadulni attól a szokástól, hogy minden országnak ugyanazt ajánlják - az egyedi sajátosságok figyelembe vétele nélkül. Korábban merev politikákat erőltettek át és csupán kamatokra, valuta-árfolyamokra és adókra voltak tekintettel.
Amikor a görög helyzet reménytelenségéről kérdezték, Olivier Blanchard, az IMF befolyásos tanácsadója azt mondta, az IMF nem engedheti meg magának, hoyg kudarcot jelentsen be a görög válságkezelésben. Most, hogy megvetette a lábát a fejlett világban, a görög siker elengedhetetlen feltétele, hogy a szervező szerepet magára vehesse. Ráadásula görög mentőcsomag precedenst teremtett egy EU-val közös vállalkozásnak.
A 250 milliárd euró pedig Ázsiából érkezett Európa megsegítésére. Egy elgondolkodtató fejlemény. A 24 elnökségi tag közül kilenc még mindig európai és az angolok, a franciák és a németek összesen még mindig 15% körüli szavazati joggal rendelkeznek. Az igazgató 1950 óta mindig európai, első helyettese pedig amerikai. De Strauss-Kahn mellett egy új pozíció is alakult. Egy kínai különleges tanácsadó.
Az IMF vezető közgazdásza volt 2001 és 2003 között Kenneth Rogoff, aki Carmen Reinhart-tal közösen írott "This Time Is Different: Eight Centuries of Financial Folly" című könyvéről legismertebb manapság. A könyvben arra is megpróbálnak válaszolni, hogy a történelmi adatok szerint vajon mekkora az az államadósság-szint, amitől nem fenntartható egy ország - 90 százalékra teszik. Szerintük a görög államcsőd elkerülhetetlen, a spanyolknak 95 százalék az esélyük ugyanerre, valamint Magyarország is jó úton halad a csőd felé. A piacok nem fogják sokáig tolerálni az amerikai adósságot sem - ráadásul a pénzügyi szektor újraszabályozásának előzetes kézirata mintegy 2000 oldalra rúg - egyértelmű jel, hogy tele van kiskapukkal. A banko szférának szerinte egy hozzá hasonló mérétkű szankicionáló hatalommal rendelkező regulátorral kellene szemben állnia.
Szerinte az IMF és az EU válságkezelése máris elvetette a későbbi problémák magvait. Túl gyorsan öntötték a pénzt és túl sokat hezitálnak, amikor csődről van szó.
Euró
Strauss-Kahn szerint az EU intézményrendszere szükséges és hatékony volt - békeidőben. Válsághelyzetben azonban mehmutatkozik, hogy a politikusok túl sokat foglalkoznak a hazai kérdésekkel és ignorálják az EU jövőjét, pedig ha nem lesz, hiányozni fog majd. Túl lassan fordul az integráció a harmadik körbe, amikor a politkai és monetáris lépések után a fiskális koordinációt is megerősítenék. Ráaádsul szankciókra is szükség lenne - nem szavazati jogok elvesztésére kell gondolni, hanem gazdasági szankciókra.
Pénzügykutató
Innovációs Kutató Központ
Korridor
Szalay Kör
Andrássy kör
Hetényi kör
Vezető közgazdászok Hetényi köre nyilvános vitát kezdeményezett az adórendszer reformjáról Blog »
Lengyel László írásai
-
11/19/2023 - 08:37
-
10/18/2023 - 09:35
-
08/15/2023 - 16:15
-
06/19/2023 - 13:40
-
04/24/2023 - 14:23