Döntések: Milyen alapokon? A tudomány, technológia és innováció politika információs bázisa

társsz.: Dr. Szunyogh Zs., Goldperger I.

Nemcsak Európa egésze, hanem a hazai tudomány, technológia és innováció (TTI) politika formálói számára is számos új kérdést vet fel az Európai Kutatási Térség megvalósítása. Ezek megválaszolásához várnak segítséget a politikaformálók az intelligens TTI politika kifejlesztését segítő eszköztár alkalmazásától. Az úgynevezett intelligens eszköztár magában foglalja a technológiai előretekintést, a hatásvizsgálatokat, az értékelést és a mutatószámokat. A mutatószámok sajátossága, hogy nemcsak önálló eszközként léteznek, hanem nélkülözhetetlen segítői a többi eszköz alkalmazásának is.

A nemzetköziesedő világban kulcskérdés az adatok és mutatószámok nemzetközi összehasonlíthatósága. Ehhez segítséget nyújtanak a már létező és a még csak kialakulófélben lévő nemzetközi normák. Magyarországnak, mint a tudomány és az innovációs tevékenység nemzetközi versenyében szerepet játszó EU tagországnak érdeke, hogy korszerű, megfelelő minőségű információs rendszere legyen, amely segíti a válaszadást a fejlődés új problémái által felvetett kérdésekre is.

A társadalmi-gazdasági haladás dinamikusan növekvő erőforrásigénye arra ösztönzi-kényszeríti az országokat, hogy a tudás alapú gazdasággal kapcsolatos kormányzati döntéshozatali rendszerüket minél jobb minőségű, a kor kihívásaira választ adó információkkal - ráfordítás-, teljesítmény- és hatásmutatókkal - alapozzák meg.

Ebben a cikkben megkísérelünk választ adni arra a kérdésre, hogy a magyar TTI információs rendszer mennyire felel meg a kutatás-, fejlesztés- és innováció stratégia formálás megalapozásához, a folyamatok monitorozásához, a TTI politika értékeléséhez szükséges igényeknek, valamint a nemzetközi követelményeknek. Bemutatjuk adatgyűjtések egy részének többletköltségekkel járó és szakmai egyeztetésekkel megszüntethető párhuzamosságait; valamint az államigazgatásban gyűlő adminisztratív adatok információs rendszerbeli hasznosíthatóságának lehetőségeit. Felvázoljuk, hogy milyen szakmai, intézményi és jogszabályi feltételek szükségesek a tudás alapú gazdaság információs bázisának működtetéséhez. Mindezek elengedhetetlenek a Nemzeti Fejlesztési Tervek kutatás-fejlesztési és innovációs céljainak kimunkálásához és a tervekben megfogalmazott feladatok megvalósításához is. A meglévő információs rendszer e szempontok szerinti áttekintése számos megoldásra váró feladat azonosítását teszi lehetővé. A feladatok megoldásának egy része, amint az a későbbiekben látható, csak hosszú távon hozza meg gyümölcsét, más problémák megoldásától már rövidebb távon is eredmények várhatóak. Megfogalmazunk néhány javaslatot, annak érdekében, hogy a rendszer képes legyen a 21-ik századi igényeknek megfelelni.

A tanulmány alapján készült cikk megjelent angol és magyar nyelven a Pénzügyi Szemle / Public Finance Quaterly 2008/2. számában, innen letölthető.