Mozgástér és kényszerpálya

Helikon Kiadó,
Budapest, 1997. 287 p.

E könyv szerzője olyasmire képes, amire ma csak kevesen: irodalmi élménnyé avatni a politológiát, ami mások tollán könnyen válik üres szócsépléssé, hamar szétpukkanó szellemi röppentyűk eregetésévé. Lengyel László írásainak megérdemelt sikere a magától értetődő természetességgel (s nem utolsó sorban megnyerő stílusban) előadott eredeti gondolatoknak szól melyek mindannyiunkat foglalkoztató problémákat szednek ízekre. Új könyve megint a lényegről beszél: arról a kettősségről, hogy a mai Magyarország egyszerre küzdött ki magának a rendszerváltással a korábbinál nagyobb mozgásteret ? egyúttal azonban olyan kényszerpályára is került, melyen minden lépés megtétele keserves küszködésekkel jár. Árnyalt a kép és meghökkentően széles a látómező, melyet Lengyel László munkája elénk tár. "Éppen ideje, hogy kitekintsünk egy-egy négyéves politikai ciklusból és az európai sarok provinciájáról ? hosszabb időre és világra. Hová fogunk beilleszkedni, milyen rendszerben, milyen feltételekkel?" Ezekre az izgalmas kérdésekre keresi a lehetséges válaszok lenyűgözően bőséges tárát a Mozgástér és kényszerpálya, a szerző műveit bemutató sorozat második kötete.