03. Világgazdaság, VG Online: Adógát a megtakarításoknak

Igaz, rosszabbul is járhattak volna az önkéntes kaszszák, hiszen így legalább a törvényhozók minimálisan, de mégis megtartották a hosszú távú megtakarítási célok ösztönzését azzal, hogy a béren kívüli juttatások közül az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást a kedvezményes adózási körbe sorolták. A kedvezményes 25 százalékos adóteherrel a béren kívüli juttatások rendszere még mindig jó lehetőség a munkáltatók kezében, hogy természetbeni juttatással emeljenek a munkavállalók jövedelmén, hiszen ha ugyanezt az összeget bérként fizetik ki, arra sokkal nagyobb adóteher rakódik. Más a helyzet az egyéni befizetésekkel, az egyéni adókedvezmény mértéke ugyanis változatlan marad. Az egészségpénztár vagy az önkéntes nyugdíjpénztár tagja az általa fizetett tagdíj, eseti befizetés, valamint a részére jutatott támogatói adomány együttes öszszege után továbbra is 30 százalékos adójóváírást érvényesíthet. Így az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve egészségpénztári adókedvezmények összege adóévenként legfeljebb 100 ezer, de több, különböző típusú önkéntes pénztári tagság esetén 120 ezer forint lehet. Ez utóbbi előnyöket nem győzik hangsúlyozni a kasszák és a pénztárszövetség vezetői. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára például reméli, egyre többen tudják, hogy ha saját maguk is befizetnek az egészségpénztári vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájukra, azáltal nemcsak a jövőjükről, illetve egészségükről gondoskodnak, hanem jelentős mértékű adójóváírást vehetnek igénybe. Az intézkedés önkéntes ágazatra gyakorolt hatásával kapcsolatban már inkább megoszlik a szektor szereplőinek véleménye.

Vélemények

Lukács Marianna, A Patika csoport ügyvezető igazgatója

Bár a munkáltatói befizetéseket a jövő év elejétől 25 százalékos adó terheli, fontos hangsúlyozni, hogy a cafeteria egyik legjobb eleme még így is az önkéntes nyugdíjpénztári tagság marad, hiszen a bruttó bérekre ennél jóval nagyobb teher rakódik, azaz azok kifizetése még így is kevésbé éri meg a munkáltatóknak. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy ennek a megtakarítási formának a megadóztatása átgondolatlan intézkedés, így bízunk benne, hogy a következő kormány átgondolja az egész szabályrendszert, beleértve az önkéntes ápolási pénztár bevezetésének a lehetőségét is. Addig viszont biztos, hogy a munkáltatói befizetések januártól 15-20 százalékkal visszaesnek, ez ráadásul az egész jövő évet negatívan befolyásolhatja, tekintve, hogy a cafeteriaelemekről mindig az év elején döntenek a tagok.

Várnagy Anikó, Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója

Az adójogszabályi változások sajnos megnehezítik az önkéntes pénztárak működését is, ez azért sajnálatos, mert az önkéntes nyugdíjkasszák nélkül nem igazán lehet ma öngondoskodásról beszélni. A jövő évben ugyan nagy valószínűséggel számolnunk kell a taglétszám stagnálásával és a tagdíjbevételek csökkenésével is, de bízunk abban, hogy jelenlegi tagjainknak továbbra is fontos az öngondoskodás - főleg, ha figyelemmel kísérik az elmúlt pár hónap javuló hozamait és az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár teljesítését. Reméljük, hogy azok, akik esetében a munkáltató felfüggeszti, csökkenti vagy megszünteti a tagdíjfizetést, egyéni tagként továbbra is az önkéntes kasszánál maradnak, illetve idővel azokat is meg tudjuk győzni, akik pillanatnyilag egyik önkéntes pénztárnak sem a tagjai.

József Gábor, Az Aegon Magyarország vezető adószakértője

Szerencsére abban nem lesz változás, hogy a magánszemélyek a saját befizetéseik 30 százalékát, de legfeljebb évi 100, illetve 130 ezer forintot - megfizetett adójukból - egyéni számlájukra utaltathatnak. Viszont a cégek által az alkalmazottaik javára fizetett munkáltatói hozzájárulás a jövő évtől adózik, ráadásul a minimálbér fele feletti rész 97,9 százalékkal. (Ez utóbbi magas adóteher alól egy lehetséges menekülési út az adomány, amelynek teljes adóterhe ennél lényegesen alacsonyabb.) Arra számíthatunk - tekintettel a válságra, forráshiányra -, hogy a munkáltatói szerepvállalás - az adóteher növekedésével arányosan - mérséklődni fog. Ami pedig még ennél is nagyobb baj, jelentősen csorbulhat az öngondoskodásra való állami buzdítás pozitív üzenetének hitele.

Kulyassa Krisztina, Az Aranykor Nyugdíjpénztár ügyvezetője
A cafeteriát a jövő évtől terhelő kedvezményes 25 százalékos szja megjelenése ugyan nem kedvez az öngondoskodásnak, de a várható hatások tekintetében mindenképpen figyelembe kell venni az egyéb bérköltségeket érintő pozitív változásokat is. A munkaadók járulékterhei 5 százalékkal csökkennek, emiatt várható, hogy a munkáltatók egy részének lehetősége lesz arra, hogy ebből a megtakarításból megemelje a cafeteriakeretet, és a 25 százalékos adóteher egy részét vagy akár egészét is kompenzálja munkavállalóinak. Az szja-számítás kedvező változásai miatt pedig jövőre emelkedik a munkavállalók nettó bére, ennek köszönhetően talán többen tudják majd kihasználni az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári egyéni befizetésekhez kapcsolódó megmaradó adó-jóváírási lehetőséget.