Megjelent az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének verseny- és ágazati szabályozás kérdéskörével foglalkozó ötödik kötete, amely a pénzügyi szektor válság alatti, utáni újraszabályozásának kérdéseit viszgálja.
A kötet fejezetenként letölthető innen, valamint Neményi Judit és Várhegyi Éva írásait csatolva is olvashatják.
A kötetet szerkesztette Valentiny Pál, Kiss Ferenc László és Nagy Csongor István
E hosszabb tanulmány megpróbálja számba venni a 2004-es esztendő zaklatott eseményei mögött kimutatható összefüggések némelyikének jelentőségét. Nem tartottuk feladatunknak sem a szóba hozott történések pontos dokumentálását, sem az egykorú események részletes bemutatását. Ehelyett az alapvető folyamatok, a hosszabb távon érvényesülő következtetések kimutatására koncentráltunk. Úgy véljük, akik ezt az írást olvassák, pontosan tisztában vannak a tárgyszerű részletekkel, nem szorulnak rá a krónikásoktól elvárható pontos reprodukció kellékeinek felvonultatására. Ehelyett az alapvető folyamatok, a hosszabb távon érvényesülő következtetések kimutatására koncentráltunk. Az olvasó nem igen fog találni utaló lábjegyzeteket, egyéb forrásokat sem. Talán elhiszi nekünk, hogy ami igazán fontos volt, azt a maga idejében mind lelkiismeretesen feldolgoztuk. Maradt a száraz, de koncentrált analízis. Aki tud, aki szeretne, aki akar ? ebből is tanulhat.
Magyarország Politikai Évkönyve 2005 (Kéri Lászlóval)
A magyar privatizáció lezárásának gondolata először 1997-ben merült fel; azóta két kormány is fontolóra vette, majd elvetette a többé-kevésbé kidolgozott tervezeteket. A halogatásnak megítélésünk szerint inkább rövid távú politikai-hatalmi okai, mint jól megalapozott gazdasági indokai voltak. Ebben az esetben azonban a gazdasági racionalitás sem sérült, mert így az elmúlt években ? ha váltakozó intenzitással is - lehetővé vált még jónéhány cég eladása. Most, 2004 végén nem látszik reménytelennek, hogy az állam vállalkozói vagyona kevés kivétellel hamarosan új tulajdonosokhoz kerüljön. Így érvényesíthető az az alapelv, hogy a privatizációt akkor érdemes befejezettnek nyilvánítani, ha az valóban lezárult, azaz ha magánkézbe került az eladandó és eladható vagyon.
In: Állami vagyon ? privatizáció ?gazdasági rendszerváltozás, ÁPV Rt. Számadás a talentumról sorozat 2005. 16-43. oldal
A tanulmány az Orbán-, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájának elemzésén keresztül mutatja be azt a belső keresletélénkítő gazdaságpolitikát, amely fenntarthatatlan növekedési pályára vitte a magyar gazdaságot.
in: Pénzügypolitikai stratégiák az XXI. század elején, Akadémiai Kiadó 2006.
Fordulatokkal és versenyhelyzetekkel teli esztendő volt a 2005-ös. Az előző évi stabilizáló jellegű gazdaságpolitika után mind a költségvetési, mind a jövedelempolitika kiengedett, és a monetáris politikát is szeptemberig határozott kamatcsökkentés jellemezte. Az államháztartás deficitjének csökkenő trendje azonban megfordult. A reálgazdaság éven belül folyamatosan javuló tendenciájával szemben, az államháztartás és államadósság mutatói romlottak, ami a 2005-ös magyar gazdaság legfőbb ellentmondását jelentette, és eltérő helyzetértékelésekre adott okot. A kommunikációs térben erős verseny alakult ki a gazdasági adatok értelmezése körül a kormányzó pártok és a Fidesz között. Két szélső álláspont feszült egymásnak, amelynek eredményeként a homály fokozódott, az állásfoglalás pártfoglalássá vált, a populizmus pedig mind szélesebb teret nyert. 2005-ben egyidejűleg többféle színtéren s metszetben zajlott a politikai verseny. A választásokat közvetlenül megelőző évben a meghatározó szerepet betöltő táborok mindenekelőtt a maguk felségterületén igyekeznek rendet teremteni. 2005 egyik nagy újdonsága abban rejlik, hogy a változatlan szerkezetű politikai-hatalmi renden belül nagyon finom, de rendkívül határozott mozgások indultak útjukra. Minden jelentős intézmény, s minden magát jelentősnek vélő személy újrapozícionálja magát, s lehetőleg még a választások előtt. Ám a változások valódi értelmét legfeljebb csak a választások utáni új helyzet függvényében tudjuk véglegesen elemezni.
Magyarország Politikai Évkönyve 2006. (Kéri Lászlóval)
2006 elején ? e tanulmány írásakor ? miközben jó ütemben növekszik a magyar gazdaság, csökken az infláció, érzékelhető mértékben emelkednek a reáljövedelmek és valamelyest még a foglalkoztatás is bővül, az euróövezethez való csatlakozás kritériumainak teljesítése tekintetében a leghátrább sorolódunk közvetlen versenytársaink körében. Szlovéniához, Szlovákiához, Csehországhoz és Lengyelországhoz képest az infláció és a kamatszint, valamint az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez mért mutatói nálunk a legmagasabbak. Mi több, az állami pénzügyek jelzőszámai - a szükséges és tervezett javulással ellentétben - romlanak. A 2006-ra elfogadott költségvetés bizonytalan teljesülésére iksz-szer hívták fel a figyelmet a szakértők, január eleji jelentésében az Európai Bizottság is kétségének adott hangot a 2008-ra vállalt pénzügyi konvergencia teljesítését illetően, ezért szeptemberi határidővel új program benyújtását kérte.
Kossuth Könyvkiadó, 2006.
A nagyvárosi közlekedés a világon mindenütt gond az utasoknak, a várost irányító politikusoknak és a hálózatot szervező szakembereknek is. Milyen strukturális adottságokból erednek a nehézségek? Merre kereste a kiutat a szolgáltató cég és tulajdonosa? Milyen eredményeket hoztak ezek a lépések, és milyen korlátokba ütköztek? A válaszok a nyilvános információkon túl a cég dokumentumainak elemzésére és résztvevő megfigyelőként, esetenként a döntések részeseként szerzett tapasztalatokra épülnek. A tíz év átalakítási kísérleteinek, stabilizációs és reorganizációs programjainak elemzése után a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a próbálkozások nem hoztak hosszabb távú megoldást. Legfontosabb eredményük a kísérlet maga, egyrészt azért, mert a tulajdonos több képviselője és a nagyvállalat vezetése alaposan végiggondolta a nehézségek okait, közvetlen és távlati következményeit. Másrészt a kísérletek korlátozott eredménye is eredmény. Világossá vált, hogy az eddig bevezetett változtatásoktól nem várható áttörés. Ha a tulajdonos és a cég maga tartósan, hosszabb távra meg akarja oldani a krónikussá vált gondokat, akkor az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenniük.
In: A Budapest-modell, Egy liberális várospolitikai kísérlet, Szerk. Pallai Katalin, Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány 2003. 257-282.
Mélyrepülést mutatott be 2003-ban a politika és a gazdaság is Magyarországon. Közeledés helyett távolodás, kibékülés helyett acsarkodás. Lendületesebb növekedés helyett lassulás, egyensúlyjavulás helyett további eladósodás. Botrány botrányt követett a politikában, valutaválság valutaválságot a gazdaságban. A botrányok semmit sem fedtek fel a közéletben, a valutaválságok nem tisztították meg a gazdaságot. 2003 rossz örökséget hagy maga után. A kormány elvesztette a választópolgárok többségének bizalmát, noha mást sem tett, mint a megőrzésére törekedett, s mivel mást sem tett, mint a belső támogatottság megőrzésére törekedett, a magyar gazdaság bizalmat vesztett a külföldi befektetők előtt a kormány és jegybanki politika hitelességének romlása következtében.
Magyarország Politikai Évkönyve 2004. (Kéri Lászlóval)
Zinhober Ferenc, egykori tanszékvezetőm emlékének adózva a történések néhány csomópontját idézem fel ebben az írásban, törekedve általánosítható tanulságok megtételére is.
Tanulmánykötet Zinhober Ferenc professzor emlékére, Pécsi Tudományegyetem, KTK 2003.
