Juhász Pál

Az uniós csatlakozással a termékpiac, a tőkepiac és a munkaerőpiac szabadságának kiterjedése (vámvédelem eltűnése, a támogatott uniós export megszűnése, a szakemberek külföldi munkavállalása, uniós léptékű vállalati kereszttulajdonlás és fúziók) következtében a hazai élelmiszer árszínvonal és az árarányok átalakulása épp úgy várható, mint az élelmiszeripar és kereskedelem vállalatai összefonódásainak átrendeződése, a magyar piacon érdekelt vállalatok határon át való terjeszkedése és új dimenziójú stratégiai szövetségek kialakulása. A cikk az uniós csatlakozás néhány magyar élelmiszeriparra gyakorolt hatását elemzi: az árváltozásokat és árszerkezet-változásokat; a termékpiaci arányváltozásokat; az élelmiszer-vertikum kooperációs rendszere változásait és azok következményeit.

Közgazdasági Szemle 2001. 5. szám

A rendszerváltás előtti magyar gyakorlatban, eltérően a fejlett európai országok gyakorlatától, az élelmiszer-gazdaság vertikális összehangolását nem a késztermékgyártó és kereskedő cégek vezényelték, hanem nagy mezőgazdasági szervezetek és azok szövetségei. Ennek nemcsak politikai és gazdaságszervezési okai voltak, hanem összefüggött a marketing kultúra alacsonyabb szintjével és a végtermék vezérelte kooperációs láncok hiányával. A rendszerváltás utáni évtizedben a kényszer vitte rá a feldolgozó vállalatokat és egyes kereskedő cégeket arra, hogy maguk fejlesszék a vertikális koordinációt biztosító szervezeteiket. Ebbeli törekvéseikben azonban hátrányban vannak az uniós versenytársaikkal szemben a koordinációt segítő intézményrendszer fejletlensége és az eltérő agrárszabályozás miatt.

Európa Fórum 2001. 2. szám

A hazai vállalati szektor, így a magyar élelmiszeripar különféle szakágazatai eltérő helyzetben vannak. Ez vonatkozik tulajdonosi összetételükre, korszerűségükre, piaci lehetőségeikre, a hazai és nemzetközi versenynek kitettségükre, illetve az EU-csatlakozással kapcsolatos felkészültségükre és teendőikre is. A cikkben ahhoz kívánunk adalékokkal szolgálni, hogy az uniós csatlakozás szempontjából a gazdaság egyik legkényesebb területén tevékenykedő magyar élelmiszeripari vállalkozások milyen mértékben szembesültek a csatlakozással (a globalizálódó piacon való megjelenéssel) kapcsolatos teendőikkel? Meddig jutottak a felkészülési folyamatban, mit kell még tenniük?

Külgazdaság 2000. 5. szám