2008. november 14. (péntek) 10.30 órára
"A magyar gazdaság 2008-2009-re szóló felülvizsgált prognózisának"
bemutatására.
Helyszín: Pénzügykutató Zrt. földszinti tanácsterme (1023 Budapest, Felhévízi út 24.)
A banki versenypozíció javításának egyes kérdései.
2005 Készült a CIB Bank számára, készítette: Várhegyi Éva
A Magyar Posta pénzügyi jellegű szolgáltatásainak fejlesztése, illetve az E-kormányzat programba való bekapcsolódás lehetőségei.
2009, október
Kutatásvezető: Várhegyi Éva
Résztvevők: Balog Tamás, Fenyő György, László Géza, Rózsa Tamás, Zsingor Iván
Miként anno, 1968-ban, az idén is Új Gazdasági Mechanizmus lépett életbe. A változások iránya eltérő ugyan, de nem kételkedhetünk abban, hogy az állampárt kísérletező kedvét most is a jobbító szándék vezérli. Alapállásukban az is közös, hogy a kormány ma is mindenhatónak képzeli magát a gazdasági folyamatok alakításában, és meggyőződése szerint az egyén csak felsőbb útmutatásra képes saját érdekeit felismerni. A közérdeket a pártállam testesíti meg és ösztönzőkkel közvetíti a gazdaság szereplőihez.
A rendszerváltás idején még társadalmi konszenzus volt abban, hogy a fennálló szisztémát a demokratikus jogállam megteremtésével és a piacgazdaság kiteljesítésével lehet és kell meghaladni. A fülkeforradalmi kormány azonban, kétharmados parlamenti súlyát felhasználva, pár hónap alatt csaknem teljesen lerombolta a jogállamiság és piacgazdaság elmúlt két évtized során kiépített intézményrendszerét. A folyamatot nehéz megállítani, így nem tudni, meddig forgatják még vissza az idő kerekét.
Pénzügykutató Zrt. 2008. december PROGNÓZIS
A múlt keddi, november 16-i parlamenti zárószavazásokkal a kétharmados többség végképp zárójelbe tette a jogállamot Magyarországon. Öt évre visszamenő hatállyal elfogadták a 98 százalékos különadót, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával pedig megvonták a jogot a testülettől arra, hogy a költségvetést, adókat és járulékokat érintő kérdésekben megsemmisítse az alkotmányellenes jogszabályokat - kivéve, ha bizonyos emberi alapjogokat sértenének. A kivételek között szerepel ugyan az Alkotmányban nevesített ún. alapvető jogok többsége (pl.
Nem tudom, hogy így képzelték-e el a rendet azok, akik (fülke)forradalmi szavazatukkal hatalomra segítették az új kormányt. Tudták-e például, hogy a nemzeti tulajdon megerősítésének jelszavával az állam lopódzik majd vissza a gazdaság mind több szegmensébe? Sejtették-e, hogy az igazságos közteherviselés jegyében a kormány rablótámadást indít a magyar gazdaság nagy részét működtető külföldi cégek ellen, veszélybe sodorva sokak munkahelyét és a fejlődést segítő beruházásokat?
A banki különadó nem csak a hitelintézeteket sújtja, hanem azokat a cégeket is, amelyeknek túlélésükhöz, fejlődésükhöz bankok közreműködésére van szükségük.
A 2008 őszén Magyarországot is elérő pénzügyi-gazdasági válság súlyosan érintette a bankszektort. A kedvezőtlen hatásokat kezdetben felerősítette a nyugat-európai kormányok protekcionista politikája, ami hátrányos versenyfeltételeket teremtett a kelet-közép-európai térségben működő leánybankok számára. A cikk középpontjában annak vizsgálata áll, hogy miként hatott a válság, illetve a válságkezelés a bankok viselkedésére és versenyére. Az elemzés megmutatja, hogy a válság nem egyformán érintette a bankok pénzügyi és piaci pozícióit, és alkalmazkodásuk módozatai is eltértek egymástól.
