Várhegyi Éva

Várhegyi Éva: Ekotrip. Mankó nélkül

Február végén, a kormány egyetértésével, eldobta a forint mankóit a Nemzeti Bank. A nayobb kilengések ellen támasztékul szolgáló sávhatárokat eltörölték: eztán szabadon mozoghat az euró forintárfolyama, elméletileg 0-tól végtelenig. A jegybanknak persze most is van eszköze arra, hogy terelje az árfolyamot. Az alapkamat emelésével vonzóbbá teheti a forintot, hogy az árfolyam erősödésén keresztül mérsékelje az inflációt, és fordítva: kamatot csökkenthet, ha inflációs célja gyengébb forint mellett is teljesülni látszik.

Várhegyi Éva: A megkésettség öröme

A megkésettség általában nem örvendetes dolog; nem véletlen, hogy már száz éve (jé, tényleg) keserű poémára ihlette a költőt a "mi mindig mindenről elkésünk" gondolat. Egyes esetekben azonban kifejezetten előnyös lehet a késlekedés, a főáramtól való elmaradás. Itt van például a mostanság lábra kapott világvége hangulat, amely főleg a fejlett pénzügyi rendszerű országok pénzügyileg kiművelt köreiben szedi áldozatait, minthogy okozójának, a másodlagos jelzálogpiaci válságnak a tovagyűrűző hatását a kevésbé fejlett országok kevésbé kiművelt emberfői alig-alig értik.

Ekotrip. Helyben járás.

Eltelt egy év ? és mintha ugyanott volnánk, mint tavaly ilyenkor. Pocsék a közhangulat, az emberek egyik (kisebbik) része az utcán fejezi ki nemtetszését, másik (nagyobbik) része otthon vagy munkahelyén. Hogy pontosan mi nem tetszik, azt nem tudjuk, de hisz? nem is kell: a depresszió átka ül rajtunk. Nem értjük a minket körülvevő világot, s még kevésbé az életünk megszokott rendjébe bekavaró reformokat.

Magyar Narancs, 2008. Január 10. Egotrip

Erőgyűjtés és kivárás

Furcsa egy évet zártunk a gazdaságban. A felzárkózás tetszetős zászlaja alatt éppen hátrébb sorolódtunk a nemzetek versenyfutásában, amelyben pedig az elmúlt tíz év során sikerült szépen előbbre araszolnunk. A gazdasági rendszerváltást kísérő visszaesés időszaka után, 1997-től meglódult gazdasági növekedés pont az idén látszik kifulladni; épp akkor, amikor a kormánypolitikusok az orruknál előbbre is tekintve, hozzáláttak végre az államháztartás lyukas zsákjának befoltozásához.

Ekotrip. Kényszerzubbony és adu ász.

Megejtő az az őszinteség, ami a múlt héten beterjesztett közpénzügyi törvénycsomagból sugárzik. Annak talpazatát ugyanis az Alkotmány új passzusa adja, amely előírná, hogy az Országgyűlés és a kormány csak az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül gyakorolhatja hatásköreit. A rendszerváltozás utáni ötödik ciklusban ezzel közhírré tétetik: a magyar politikai osztályban nincs meg a kellő önuralom ahhoz, hogy éves költségvetési törvényeit felelősen, a következő ciklusokra, sőt a későbbi nemzedékekre is tekintettel alkossa meg és hajtsa végre. Vagyis hogy úgy kormányozza az országot, mintha a választópolgárok akaratából hatalomban töltött négy éven túl is felelősséggel tartozna népének.

Magyar Narancs, 2007. november 22. Egotrip

Ekotrip. Farok és kutya

Vagy lekvár és nagymama ? kinek mi érzékelteti jobban, hogy fölborult a természet rendje: a farok csóválja a kutyát, ill. a lekvár teszi el a nagymamát. Nekem legalábbis az a kényszerképzetem támadt, hogy parlamenti képviselőink kezét a Mol-vezetés irányította az igen gombra a lex Molként becézett ? a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló ? törvény végszavazásakor. Rég nem volt (ha volt egyáltalán) ekkora egység a magyar országgyűlésben: csupán négy képviselő nyomott nemet, és három tartózkodott.

Magyar Narancs, 2007. október 18. Egotrip

Ekotrip. Felelős hitelezés

Amerikában fizetésképtelenné vált néhány tízezer adós, ennek nyomán befuccsolt néhány tucat amerikai jelzáloghitelező, és máris a feje tetejére állt a világ: bárki, bármelyik földrészen retteghet attól, hogy az évek során összehozott megtakarítása vagy aktuális jövedelme veszít az értékéből. Tessék, lehet megint rettegni, pedig most éppen egy árva bankvezetőnk agya sem szállt el: itthon mindenki szépen teszi a dolgát, a magyar pénzintézeti szektor prosperál, soha csúnyább kép ne legyen róla. Lehet-e ennél jobban a saját bőrünkön érezni a globalizáció ? ezúttal ? kedvezőtlen hatását?

Magyar Narancs, 2007. Szeptember 13. Egotrip

Ekotrip. Rendszerváltó vacsora

Günter Grass hagymahántás közben bevallotta: időnként azzal szórakoztatja magát, hogy mindenféle korok prominens alakjait ülteti össze maga főzte vacsorára ? gondolatban persze. Ezen a rekkenő nyáron az én fejemben is összeállt egy furcsa asztaltársaság, méghozzá három, igencsak eltérő habitusú kortárs közgazdászból. Kornai János a Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás címmel nemrég megjelent tanulmánykötete, Jegor Gajdar az Egy birodalom pusztulása című könyve révén vált a Grass-ihlette vacsoratársaságom tagjává, Horn Gyula pedig a ki nem tüntetése kapcsán kirobbant vita jóvoltából.

Magyar Narancs, 2007. augusztus 23. Egotrip

Ekotrip. OMV Molnak farkasa

A kapitalizmus farkastörvényeit a piacgazdaságokban is csak módjával fogadja el a társadalom, azonban a gazdaságpolitikát alakító politikusok ritkán lépnek fel ellenük nyíltan. Most egy ilyen ritka pillanatnak lehettünk tanúi: az OMV Molra irányuló felvásárlási szándéka pártállásra tekintet nélkül forrasztotta egységbe a honi politikusokat. Sőt, még a máskor szabadelvűnek bizonyuló elemzők is, ha egyáltalán megteszik, igen visszafogottan adnak hangot fel-felbukkanó kételyeiknek.

Magyar Narancs, 2007. Július 29. Egotrip