11. Portfolio: A kormány megint elvesz valamit a nyugdíjasoktól

A 10 éves tartást is jutalmazni kellene

A kormány elképzelései szerint 2011 után az ügyfelek már nem nyithatnának személyi jövedelemadó jóváírás és kamatadó-mentesség formájában adókedvezménnyel is támogatott nyugdíj-előtakarékossági számlákat, 2014. január 1-től pedig megszűnne a meglévő számlákhoz kapcsolódó adójóváírás is. A jogalkotás ehelyett évente indítható, tartós befektetési számlát javasol, amely már három év után kamatadó-kedvezményt, öt éves tartási idő után pedig kamatadómentességet nyújtana az ügyfelek számára.

"Ezt a megoldást jó iránynak tartjuk, a háztartások megtakarításait, finanszírozási képességét kétségtelenül erősíteni kell" - hangsúlyozta a BAMOSZ elnöke. Az új konstrukció ugyanakkor afelé tereli a megtakarítókat, hogy befektetéseiket a korábbinál is rövidebb ideig tartsák meg portfóliójukban - figyelmeztet a szakember, aki a NYESZ számla kidolgozásában jelentős szerepet vállaló ex-tőzsdeelnökkel, Szalay-Berzeviczy Attilával együtt tíz éves tartási időszakhoz kapcsolódó adójóváírás mellett érvel, a három és öt év utáni javasolt kamatadó-kedvezmények megtartása mellett.

Megtakarítások nélkül sebezhetők vagyunk

"Egy ilyen megoldás a jelenlegi harmadik pillérrel is konzisztensebb negyedik pillért eredményezne, hiszen az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon hozamai tíz év után adómentesen, a tőke pedig évenként csökkenő személyi jövedelemadó teher mellett vehető fel" - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy az öt éven túl már újabb előnyöket nem nyújtó konstrukció magában rejti a csábítást, hogy ne igazán hosszú távra tervezzenek az ügyfelek.

"Az önkéntes nyugdíjpénztárak állampapír túlsúlyos portfóliókkal, meglehetősen passzívan működtek, így gyenge volt a tőzsdei jelenlétük, a BÉT elnökeként ezt szerettem volna megoldani 2005-ben a negyedik pillér létrehozásával" - mutatott rá Szalay-Berzeviczy Attila. A számlák 2006 januárjában váltak elérhetővé, az azóta eltelt időszakban pedig összességében mintegy 60 ezer számlát nyitottak az ügyfelek, a felmérések szerint a számlákon elhelyezett mintegy 100 milliárd forintos vagyon 40 százaléka kötvényekben, 40 százaléka pedig befektetési jegyekben fekszik.

A NYESZ létrehozását korábban ugyan tőkepiaci megfontolások tették indokolttá, ma a kérdésnek sokkal inkább makrogazdasági jelentősége van, a magyar háztartások meglehetősen alacsony szintű megtakarításai miatt is komoly szerepe van a NYESZ-hez hasonló konstrukcióknak. "Mindenki megtapasztalhatta tavaly ősszel, hogy a külföldi tőkére alapozott finanszírozás rendkívül sebezhetővé teszi az országot" - mondta el a szakember, hozzátéve, hogy a hosszabb távú megtakarításokat nem szabad összekeverni a valóban hosszú távra szóló nyugdíj célú megtakarításokkal.

Devizás eszközök is kellenének
A NYESZ számlákon jelenleg nem helyezhető el devizás eszköz, ez nagyon hasonló szakmai kérdés a nyugdíjpénztári devizakitettség korlátozásához - mutatott rá Szalai Sándor, hangsúlyozva, hogy vagyonkezelési szempontból egyértelműen a devizakockázatok megosztása, többféle pénznemben kibocsátott eszközök tartása lenne a célravezető a hosszú távú megtakarítások terén, főként annak tükrében, hogy több évtizedes időtávon szinte biztos, hogy nem forintban kell majd nyugdíjat fizetni. Érthető és helyes törekvés a kormányzat részéről, hogy igyekszik a hazai megtakarításokat a hazai gazdasági növekedés szolgálatába állítani, de a kereslet mesterséges befolyásolása mellett a kínálat növelése is kulcsfontosságú lenne - véli Szalay-Berzeviczy Attila. A szakember szerint e tekintetben jó irányt jelentett az Új Tulajdonosi Program, amely azonban a válság során egyszerűen lekerült a napirendről, így a kínálati oldalon egyelőre nincs számottevő előrelépés.