A Budapesti Közlekedési Vállalat: szocialista nagyvállalatból piaci részvénytársaság?

Kísérletek, eredmények, korlátok

A nagyvárosi közlekedés a világon mindenütt gond az utasoknak, a várost irányító politikusoknak és a hálózatot szervező szakembereknek is. Milyen strukturális adottságokból erednek a nehézségek? Merre kereste a kiutat a szolgáltató cég és tulajdonosa? Milyen eredményeket hoztak ezek a lépések, és milyen korlátokba ütköztek? A válaszok a nyilvános információkon túl a cég dokumentumainak elemzésére és résztvevő megfigyelőként, esetenként a döntések részeseként szerzett tapasztalatokra épülnek. A tíz év átalakítási kísérleteinek, stabilizációs és reorganizációs programjainak elemzése után a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a próbálkozások nem hoztak hosszabb távú megoldást. Legfontosabb eredményük a kísérlet maga, egyrészt azért, mert a tulajdonos több képviselője és a nagyvállalat vezetése alaposan végiggondolta a nehézségek okait, közvetlen és távlati következményeit. Másrészt a kísérletek korlátozott eredménye is eredmény. Világossá vált, hogy az eddig bevezetett változtatásoktól nem várható áttörés. Ha a tulajdonos és a cég maga tartósan, hosszabb távra meg akarja oldani a krónikussá vált gondokat, akkor az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenniük.

In: A Budapest-modell, Egy liberális várospolitikai kísérlet, Szerk. Pallai Katalin, Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány 2003. 257-282.

Szerző: