Interjú Mario Draghival az EKB elnökével - Spiegel

'Nem ülhettünk ülbe tett kézzel'

A Spiegel-nek adott interjúban az EUrópai KÖzponti Bank elnöke megvédte a Bank válságkezelő tevékenységét és ígéretet tett az árstabilitás fenntartására. Az euró-övezet reformját illetően a németekkel ért egyet.

Spiegel: Elnök úr, Önnek van megtakarítási számlája?
Draghi: Igen.
Spiegel: Tudja, mennyit kamatozik?
Draghi: 1.75% körül. Ennyi jelenleg a megtakarítási kamatszint Olaszországban.
Spiegel: A német kamatszint még ennél is alacsonyabb. A hozam a közelében sincs az infláció mértékének. A betétesek fizetik tehát az euróválság kezelésének számláját?
Draghi: Nem. Ha nem sikerül megoldani a helyzetet, mind fizetni fogjuk az árát. És ha megoldjuk, az mindnyájunk számára előnyös lesz, különösen a német betétesek és adófizetők számára.
Spiegel: Ennek ellenére Németországban sokan aggódnak az infláció miatt. Az EKB történelmi mélypontra vitte a kamatszintet és bejelentette szándékát, hogy nagy mennyiségben vásárolni kezdi az eladósodott déli országok állampapírjait. Jogos az aggodalom?
Draghi: Komolyan vesszük ezeket az aggodalmakat. Az emberek joggal kérdezik, miért éreztük szükségét a kötvényvásárlási programnak.
Spiegel: Kérem, magyarázza el.
Draghi: A bizalmi válság azt jelenti, hogy jelenleg a pénz Németország felé áramlik. Ez lenyomja a német kamatszintet, miközben máshol elfogadhatatlan szintre emelkedik. A kamatkülönbségek egyebek között azt a várakozást tükrözték, hogy az euró-övezet fel fog bomlani. Ez egy megalapozatlan spekuláció volt, elejét kellett vennünk.
Spiegel: Ezért úgy döntöttek, kisegítik az olasz és spanyol kormányt.
Draghi: Nem, nem ez volt a döntő tényező. A magas kamatszint a vállalati és jelzálog-hitelezésben is megmutatkozott, ami a monetáris politika hatékonyságát veszélyeztette: mindegy volt, mennyit vágunk, ez nem volt többé hatással a reálgazdaságra. Nem ülhettünk ölbe tett kézzel.
Spiegel: Több szakértő nem ért egyet azzal, hogy a magas olasz és spanyol kamatszint aggodalomra adott volna okot.
Draghi: Pedig rengeteg bizonyítéka van. Vegyünk egy spanyol bank példáját, amelyik nem tudott kötvényt kibocsátani, holott objektív mércével mérve ugyanolyan fizetőképes volt, mint bármelyik német hitelintézet. Nem csoda, hogy a bankok aszerint árazzák a hiteleket, hogy a határ melyik oldalán vannak. Ennek következtében egy házaspár egészen más feltételekkel juthat lakáshoz Madridban, mint Münchenben.
Spiegel: Nem szokatlan, hogy országonként különböző a kamatszint.
Draghi: Ez igaz, de a különbség mértéke már túlment a normális szinten. Nem kell egyforma kamatszint minden részén az övezetnek, de az elfogadhatatlan, ha a hatalmas különbségek egy diszfunkcionális hitelpiac, vagy az övezet felbomlása fölötti spekuláció miatt alakulnak ki. Ezen felül néhány országban a rövid távú kamatok a hosszú távú kamatszint fölé kerültek, ami mindig figyelmeztető jel. Minden elemzésünk arra engedett következtetni, hogy súlyos bizalmi válságba kerültünk, és hogy azonnal be kellett avatkozni.
Spiegel: Sokan, különösen Németországban, törvényellenesnek tartják ezeket a lépéseket. Megkerülik az adósság pénznyomtatáson keresztül való finanszírozásának tilalmát.
Draghi: Ez nem igaz. Az EKB-nak nem megengedett közvetlenül kormányoktól vásárolni kötvényt és ezt a tilalmat be is tartjuk. Ugyanakkor szabad a másodlagos piacokon vásárolni - bankoktól és pénzintézetektől - amennyiben a monetáris politika hatékonysága érdekében ezt szükségessé válik.
Spiegel: Kérdés, hogy miért kell azzal riogatni a közvéleményt, hogy készen állnak "korlátlan? kötvényvásárlásra. Nem tudták előre, hogy ezzel nyugtalanságot keltenek?
Draghi: Azért választottam a "korlátlan" szót, hogy már az elején egyértelműen jelezzem, elszántak vagyunk, hogy megvédjük az eurót. Ennek megértéséhez érteni kell, hogyan működnek a piacok. De a korlátlan nem jelent kontrollálatlant. Éppen ellenkezőleg, azoktól az országoktól veszünk állampapírokat, amelyek megfelelnek bizonyos szigorú feltételeknek és nagyon alaposan ellenőrizzük a feltételek végrehajtását.
Spiegel: Efelől megvannak a kétségeink. Valóban elutasítanák a segítséget, ha egy ország nem hajtaná végre a feltételeket?
Draghi: Természetesen. Ha egy ország nem tartja magát a feltételekhez, nem folytatjuk a programot. Bejelentettük, hogy azonnal felfüggesztjük a tevékenységet, ha egy ország vizsgálat alá kerül. Ekkor az IMF és a Bizottság vizsgálatát kérjük, és csak pozitív döntés esetén folytatjuk a beavatkozást.
Spiegel: Ha az ilyen kijelentések hitelességéről van szó, elég Görögország példáját nézni. Az athéni kormány rendszeresen megszegte a trojka felé vállalt kötelezettségeit és most ennek ellenére pénzügyi támogatást kapnak.
Draghi: Ez nem helytálló analógia. Görögország egyáltalán nem kerül szóba ebben a programban, mivel ez kizárólag olyan országoknak szól, amelyek képesek magukat a piacról finanszírozni. Ez egészen más helyzet.
Spiegel: Ennek ellenére sokan aggódnak, hogy az EKB nagy mennyiségű, kockázatos állampapírokat vesz a mérlegére. Már eddig is van körülbelül 200 milliárd eurónyi portugál és ír állampapír a Bank mérlegén. Ha ezek az országok nem fizetik a tartozásukat, végül nem az adófizetőknek kell közbelépni?
Draghi: Épp az ellenkezőjét várom. Eddig tulajdonképpen megtérültek a kötvényvásárlásaink, és a profit a nemzeti jegybankokhoz került. Ezzel az adófizetőket és a kormányokat gazdagította.
Spiegel: Tudják garantálni, hogy ez így is marad?
Draghi: Egy világos: Amennyiben a dél-európai kormányok sikerrel folytatják az utóbbi hónapok reformjait, a német adófizetők nyernek a tranzakción. Nincs jobb védelem egy euróválság ellen, mint sikeres strukturális reformok a déli államokban.
Spiegel: Ezt úgy is mondhatjuk, hogy a Bank mérlege nagyban függ bizonyos politikai fejleményektől Madridban, Lisszabonban és Rómában. Ön szerint bölcs dolog ilyen kitettséget vállalni egy központi banknak?
Draghi: Épp ellenkezőleg. Nem kitettséget vállalunk. Amikor kora nyáron a válság elharapódzott három választásunk volt: Először is, hogy nem csinálunk semmit, hagyjuk a válságot elmélyülni egyre nagyobb kockázatot vállalva - különösen a német adófizetők számára. Másodszor az, hogy feltételek nélküli támogatást nyújtunk. Harmadszor az, hogy támogatást adunk, de feltételekkel. Az EKB a harmadik opciót választotta. A kormányoknak megalapozott pénzügyi és gazdaságpolitika mellett kell elkötelezniük magukat. Így biztosítjuk a reformokat és a saját függetlenségünket is.
Spiegel: A tapasztalat azt mutatja, hogy ha mesterségesen csökkentik a kamatszintet, a kormányok könnyebben tudnak tovább adósodni és ez csökkenti a reformhajlandóságot.
Draghi: Ebben egyet értünk, éppen ezért adunk szigorú feltételeket. Ezen túl nem szándékozunk teljesen megszüntetni a kamatfelárat országok között, csak akkor avatkozunk be, ha túlzottá válik.
Spiegel: Szakértők kételkednek benne, hogy lehetséges megmondani, mikortól túlzott.
Draghi: Ebben nem értünk egyet. Léteznek a döntéshozatalt segítő modellek és indikátorok.
Spiegel: A program bejelentésekor a spanyol kamatszint 6.5% volt. Ennek mekkora része volt spekulatív?
Draghi: Ezt nem mondhatom meg. Úgy döntöttünk, nem adunk meg konkrét számokat, amikhez később hozzákötnének minket.
Spiegel: Fennáll a veszély, hogy reménytelen politikai vitákba bonyolódnak európai kormányokkal. A monetáris unió stabilizációja érdekében Ön támogatja a pénzügyi és gazdaságpolitikák nagyobb központosítását, de ennek még nem sok jelét láttuk.
Draghi: A kormányok a helyes pályán vannak. Elkötelezettek, hogy több költségvetési és pénzügyi kérdést utalnak európai szintre. A szükséges döntéseket a decemberi csúcson kell meghozni.
Spiegel: Mindeddig csak költségvetés kontrolljának kérdésekben delegáltak hatásköröket a Bizottsághoz. A döntéseket továbbra is nemzeti szinten hozzák meg.
Draghi: Már ez is elképzelhetetlen lett volna egy évvel ezelőtt. De ez még nem elég.
Spiegel: Miért nem?
Draghi: Ha helyre akarjuk állítani a bizalmat, szabályokra van szükség. De ez csak az első lépés. A szabályokat be is kell tartatni. Ez a múltban hiányzott, ezen kell dolgozni.
Spiegel: Mit gondol Wolfgang Schäuble javaslatáról, mely szerint nagyobb felhatalmazást kellene adni a Bizottságnak a nemzeti költségvetésekkel kapcsolatban?
Draghi: Támogatom és a kormányoknak is meg kell fontolni. Szilárd meggyőződésem, hogy a bizalom helyreállítása érdekében a szuverenitás nagyobb részét kell európai szintre emelni.
Spiegel: Ezzel szemben nagy az ellenállás.
Draghi: A kormányok még nem vették észre, hogy a szuverenitásuknak ezt a részét már régen elvesztették, főleg mivel hagyták az eladósodást és ezzel kitették magukat a hitelezők jóindulatának. A euró-övezet országai csak úgy tudják visszaszerezni a szuverenitásukat, ha európai szinten megosztják azt. Paradoxnak tűnik, de így van.
Spiegel: Javasolta egy egységes felügyeleti mechanizmus bevezetését is (single supervisory mechanism (SSM)) az EKB-val az élén. Ez azonban mégsem indulhat el január elsejével, ahogy tervezték. Csalódott?
Draghi: Egyáltalán nem. Az a fontos, hogy az SSM jól működjön, nem az, mikor kezdi működését.
Spiegel: Miért gondolja, hogy az EKB jobban tudja felügyelni a bankokat, mint a nemzeti felügyeleti szervek tették?
Draghi: Nem kiváltani szeretnénk a nemzeti felügyeleteket. Éppen ellenkezőleg, együttműködésben szeretnénk dolgozni. De fontos, hogy függetlenek legyenek a kormányoktól. Eddig rendszeresen eltussolták a bankrendszer problémáit.
Spiegel: Mint Spanyolország.
Draghi: Nem szeretnék neveket mondani. De az biztos, hogy mi függetlenebbek tudunk maradni, mint a nemzeti kormányok.
Spiegel: Ez azt is jelenti, hogy a monetáris politika függetlensége veszélybe kerül. Képesek lesznek pártatlan kamatdöntéseket hozni, ha ezzel nagy bankokat küldhetnek csődbe?
Draghi: Tisztában vagyok a kockázattal, ezért szükséges szigorúan elválasztani az EKB két feladatát. A Kormányzótanácsnak egy független bizottsághoz kell delegálni a felügyeleti tevékenységet.
Spiegel: Az EKB-nak több a felelőssége, feladatköre, mint bármely más központi banknak. Az EKB több euró-övezeti ország legnagyobb hitelezője, a bankfelügyelet irányítója, és Herman Van Rompuy-jal, a Tanács elnökével együtt épp az euró-övezet új szerkezetén dolgoznak. Nevezhetjük Önt Európa leghatalmasabb emberének?
Draghi: Nem így látom magam. A bankunió tekintetében például csak technikai tanácsokat adunk, mert felkértek rá. Értem, miért alakult ki ez a benyomás, de nagyon is tisztában vagyok vele, hogy én egy központi bankár vagyok politikai felhatalmazás nélkül. Csak a Kormányzótanáccsal együtt tehetek bármit.
Spiegel: A németek inflációs félelmének történelmi okai vannak. Megtanultuk, hogy ha a központi bank pénzzel árasztja el a piacot, az inflációhoz vezet.
Draghi: Nagyon komolyan vesszük ezt az aggodalmat. De nem ennyire egyszerű a korreláció. Bizonyos esetekben, mint a weimari köztársaságé, a pénznyomtatás valóban inflációt okozott. Más esetekben azonban nem.
Spiegel: A FED döntésére gondol a kétezres évek elején, amikor drasztikusan megvágták a kamatokat. Ez később hozzájárult az ingatlanbuborék és a 2007-08-as pénzügyi válság kialakulásához. Hogyan kerülné el ugyanezt?
Draghi: Eltökéltek vagyunk az eszközár-buborékok kiküszöbölését illetően. Eddig csak néhány helyi eszköz árában láttunk emelkedést - ez regionális szinten is kezelhető politikai és felügyeleti szervek közbelépésével. Meg lehet emelni például a tőkemegfelelési követelményeket az ingatlan-kitettségekkel szemben.
Spiegel: Mit üzenne a német adófizetőnek, aki tart az inflációtól?
Draghi: Jelenleg nem látom veszélyben az árstabilitást. Az EKB továbbra is elkötelezett e téren. A jövő évi inflációt a két százalékos cél alá várjuk.
Spiegel: A Monetáris Unió kezdetekor a németeknek azt ígérték, az EKB úgy fog viselkedni, mint az Bundesbank, helyette olyan, mint a Banca d'Italia, amelyik tolerálta a kétszámjegyű inflációt a hetvenes években.
Draghi: Ez nem túl ízléses vád. Két okból sem: A hetvenes években a Banca d'Italia nem volt független. Ma más a helyzet. De személyes oka is van. Az én családom a megtakarításai nagy részét elvesztette akkoriban az infláció miatt. Ezért nem csupán szakmailag, de személyesen is elkötelezett vagyok az árstabilitás mellett.
Spiegel: Az EKB Kormányzótanácsának két német tagja is lemondott tiltakozásul, míg Jens Weidmann nyíltan ellenzi az EKB politikáját.
Draghi: Ez tükrözi a döntéshozatali dilemmáinkat. De továbbra is ragaszkodunk az EKB mandátumához.
Spiegel: Jürgen Stark másként látja.
Draghi: A Kormányzótanács többi tagja viszont nem osztja a véleményét.
Spiegel: De tény, hogy korábban elképzelhetetlen dolgokat tesz ma az EKB.
Draghi: A válság is elképzelhetetlennek tűnt korábban. Ezért nem túl sokatmondó összehasonlítani a jelenlegi lépéseinket a válság előtti tevékenységünkkel. Amikor a Bundesbank szellemiségéről beszélünk, akkor a függetlenségre és árstabilitásra gondolunk. Mindkét elvhez mélyen ragaszkodom, ahogy a Kormányzótanács tagjai is.
Spiegel: Jens Weidmann szerint a jegybanki finanszírozás függőséget okoz.
Draghi: Ez a kockázat valóban fennáll és szem előtt tartjuk. Ugyanakkor hasznos lehet gyógyszerként is és ezt is figyelembe kell venni.
Spiegel: Meddig mehet tovább az ellentét Weidmann és Ön között?
Draghi: Szeretném ezt a bizonyos vitát kontrolláltabb keretek között folytatni, mint eddig. Weidmann és én még mindig nagyon jól megértjük egymást. Ugyanazok a céljaink és az ahhoz vezető eszközök fölötti nézeteltéréseink nem feloldhatatlanok.
Der Spiegel 2012. október 30.

 

2012. október 29. Spiegel Online

Publikáció: