Cikk

Mostanában sokan a válságot a népek és nemzetek történeti sajátosságaira vezetik vissza. A neo-weberiánusok megint előállnak azzal, hogy természetes Európa kettéoszlása a megtakarító, szorgalmas, fegyelmezett és hitelező északnyugatiakra és a fogyasztó, lusta, fegyelmezetlen és adós délkeletiekre, hiszen a választóvonal a protestantizmus és a katolicizmus, vagy keleti kereszténység választóvonala. Tovább»​​​​​​​

Kentaurbeszéd

Kísértet járja be a Magyarországot - az alkotmányozás kísértete. Ezzel vezeti be hétvégi mellékletünkben írását Lengyel László. Aki szerint "az alkotmány szelleme ott lopózkodik éjszakánként a parlamenti folyosón. Ijesztget."

NOL, 2011. április 17.

  Tovább»​​​​​​​

Kentaurbeszéd

1985 júniusában, a monori kempingben gyűlésező ellenzékiek mindaddig békésen beszélgettek, amíg föl nem merült a cigánykérdés. Ordítozni kezdtek a felhevült értelmiségiek között: hogyan kezeljük a cigánykérdést? Én már akkor is azt gondoltam, hogy a megoldás az amerikai feketék kérdéséhez hasonlít legjobban.

NOL, 2011. május 29. Tovább»​​​​​​​

Kentaurbeszéd

Ha egy felzárkózó országban intézményesül a vezér - király, elnök -, a parlament és a bürokrácia közötti konfliktus, mert az elitcsoportok kibékíthetetlen érdekellentétei miatt nem jöhet létre stabilitás, akkor a pretorianizmus rendszere következik - állítja Huntington a Political Order in Changing Society című 1968-as munkájában. A Balkánon, Latin-Amerikában, Afrikában ez a történelem természetes menete. A magyar, a lengyel, a cseh, a horvát fejlődés eltér(t) ettől. Tovább»​​​​​​​