Antalóczy Katalin, Cikk

Szabó Brigitta: Inkább adunk, mint kapunk (interjú: Antalóczy Katalin)

Tőkeexport - A multinacionális cégek integrálják a világgazdaságba a kelet-közép-európai régiót

Alapvetően nem rossz gondolat, ha szorosabbá válna a kelet-közép-európai régió országai között a gazdasági együttműködés. Ha bátrabban fektetnének be egymásnál, abból mindenki profitálhatna, s akár egy harmadik partnerrel szemben is jobb pozíciókat tudnának elérni.

NOL, 2011. augusztus 29. Tovább»​​​​​​​

Antalóczy Katalin - Voszka Éva: Állami piacteremtés-nemzeti bajnok

Állami piacteremtés - nemzeti bajnok teremtése

A nemzeti bajnok teremtésének időszaka sem Európában, sem nálunk nem zárult le, sőt paradox módon az uniós csatlakozással és a teljes liberalizációval párhuzamosan számos jel inkább a módszer újraéledésére utal.

A következő két cikk egy kutatás alapján ennek magyarországi megjelenési formáit, mozgatórugóit, működési mechanizmusait és hatásait mutatja be két nagyon különböző vállalati esettanulmányon keresztül. Tovább»​​​​​​​

Működőtőke-befektetések és a külkereskedelem modernizációja ? nemzetközi kitekintés és magyarországi tapasztalatok

A strukturálisan elmaradott, tőkeszegény fejlődő, majd az átalakuló országok számottevő része ? szándékai szerint ? az elmúlt évtizedekben a külföldi működőtőke-befektetésekre építette gazdaságának átalakítását, modernizációját, versenyképességének javítását. Az FDI-hez fűzött reményeket szemléletesen mutatja a tőkebeáramlásra vonatkozó nemzeti szabályozási rendszerek általános liberalizálása, a befektetési akadályok világméretű lebomlása. Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a működőtőke-befektetések export-versenyképességre, a külkereskedelem struktúrájára, a fogadó ország komparatív előnyeire gyakorolt lehetséges elméleti hatásait, s ezek gyakorlati megvalósulását a fejlődő országokban, illetve Magyarországon. Tovább»​​​​​​​

Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alapvető változásokat indukál a hazai befektetésösztönzésben. Már 2003 elejétől megszűnt a nagybefektetői adókedvezmények korábbi rendszere, a csatlakozás időpontjától nem lesz lehetséges vámszabad területet alapítani, és a támogatási eszközöket egyre inkább az EU-ban szokásos rendszerbe kell illeszteni. 2004-től Magyarország mint befektetési célpont rendelkezni fog az uniós tagság előnyeivel, ugyanakkor a befektetésösztönzést a közösségi versenypolitika behatárolja. Ilyen körülmények között kell helytállnunk a külföldi befektetésekért folytatott mind élesebb nemzetközi versenyben. Az alábbi cikk áttekinti a befektetésösztönzés világgazdasági tendenciáit, majd felvázolja az Európai Unió támogatási rendszerének legfontosabb vonásait és 2004-ig történő várható átalakítását. Részletesen vizsgálja a magyar befektetésösztönzési rendszer fejlődési szakaszait a nyolcvanas évtized végétől, és bemutatja az EU alapelveivel ellentétes elemeit. Végül ismerteti a külföldi befektetők körében a hazai befektetésösztönzési rendszer továbbfejlesztéséről folytatott mélyinterjús és kérdőíves vizsgálatok eredményeit. Tovább»​​​​​​​