17. eBroker: Visszaléphetnek a magánnyugdíjpénztári tagok

 

A nyilatkozattétel legvégső határideje az év vége, de a lehetőséggel a tagok egy része máris élt.

A magánnyugdíjpénztári tagok koreloszlása alapján a visszalépők potenciális köre a tagok kb. 4 százaléka, ami a közel 3 milliós tagságból körülbelül 130 000 főt jelent. A vagyonnak valamivel több mint 6 százalékáról beszélünk, hiszen az idősebbek biztosan legalább 10 évet töltöttek a vegyes rendszerben (ellentétben az 1998 óta belépettek fiatalokkal), és magasabb korban jellemzően magasabbak a keresetek, bár nem annyival, mint esetleg várnánk.

A teljes magánnyugdíjpénztári vagyon a múlt év végén 1850 millió forint körül alakult, és azóta tetemes hozammal, illetve új befizetéssel számolhatunk, így év vége felé 2400 millióra nőhet ez a szám. Az érintett vagyontömeg tehát valahol 150-160 milliárd forint körül lehet az év végén.

Mennyi visszalépővel lehet számolni?

Ahhoz, hogy megbecsüljük, végül hányan lépnek vissza közülük a TB-be, számos tényezőt kell mérlegelnünk. Idén és jövő januártól több ponton is lényeges szigorításokat hajtott végre az állam, kezdve a 13. havi nyugdíj megkurtításán, a nyugdíjindexálási szabály szigorításán át a korhatáremelésig, ami a csökkenti az állami nyugdíjrendszer vonzerejét, és nem zárhatók ki további szigorítások sem.

Ugyanakkor a magánnyugdíjpénztári szektor tavalyi teljesítménye körüli nagy hírverés, amelyet egyébként kétharmad részben már sikerült ledolgozni, rontja a pénztári szektor image-ét. Másrészt a járadékszabályozás (tehát hogy hogyan lesz a vagyonból nyugdíj) körüli bizonytalanságok sem szólnak a pénztárban maradás mellett. A Tárki kutatásai azt mutatják, hogy az érintett csoport döntő többségének megéri visszalépni a TB-be.

Az eredmények szerint egyedül a diplomához kötött szellemi foglalkozású, 1956-ban született férfiaknak éri meg megtartani nyugdíjpénztári tagságukat, és további néhány évjárat magasan képzett egyénei esetében lehet kérdéses, hogy esetleg a vegyes rendszer éri-e meg legjobban számukra.

A 130 ezer fő fele, kétharmada léphet vissza

Az érintettek többi csoportja általában nem szerzett megfelelő nyugdíjjogosultságot 1998 óta (így nem fizethetett megfelelő mértékű tagdíjat sem), ami kompenzálná a vegyes rendszerbe történő átlépéssel elveszített 25 százaléknyi TB-nyugdíjat. A nagy kérdés most már az, hogy a tagok egyáltalán foglalkoznak-e a döntéssel. A visszalépés 2002-es, átmeneti engedélyezésének tapasztalataiból lehet kiindulni, amikor is jelentős számban hagyták el a pénztári szektort, bár ezek nem feltétlenül pont azok a tagok voltak, akiknek érdemes lett volna. Ezzel ellentétben a választható portfoliós rendszer indulásakor már csak a tagok töredéke adott visszajelzést.

Jelen esetben ugyanakkor fontos különbség, hogy egyrészt nagyon nagy sajtóvisszhangot kaptak a tavalyi nyugdíjpénztári veszteségek, másrészt pedig személyre szóló levél megy minden érintett tagnak, felhívva a figyelmét arra, hogy komoly kockázata van a vegyes rendszerben maradásnak. Összességében az érintett 130 000 fő feléről-kétharmadáról tételezhetjük fel, hogy visszalép majd a TB-be.

80-90 milliárdnyi állampapír mehet vissza az ÁKK-hoz

A potenciális átlépők jelenlegi vagyona átlagosan 80 százalékban magyar állampapírokat tartalmaz, hiszen életkoruk miatt nagy valószínűséggel a konzervatív vagy a közepes kockázatú portfoliókba sorolták őket a választható portfoliós rendszer indításakor. A felhalmozott vagyon ekkor visszakerül az államhoz, amelyet a bruttó államadósság csökkentésére használnak fel.

A vagyon visszatérítésével kapcsolatban úgy szól a szabály, hogy a pénztári portfolióban tartott állampapírok arányában mindenképpen állampapírokat kell visszaadni az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK), de akár a teljes mennyiség is teljesíthető kötvényekben vagy diszkontkincstárjegyekben.

Kétharmados visszalépési arányt feltételezve így minimum 60 milliárd papír mehet vissza az ÁKK-hoz, de a valószínűbb, hogy 80-90 milliárd forinthoz lesz közelebb a teljes mennyiség (100 milliárdnál sokkal több valószínűtlen).

A részvénypiaci hatás nem lesz jelentős

A részvénypiaci hatás nem lehet jelentős, legalábbis ami a hazai tőzsdét illeti, hiszen a legfeljebb 10-20 milliárdról beszélünk, melynek jelentős része külföldi részvény. Időbeli lefutását tekintve elvileg december 31-re várható a visszalépés csúcsa, de különböző elszámolástechnikai okok miatt ez még január, illetve február végéig is elhúzódhat.
A társadalombiztosítás kapujának megnyitása - feltéve, hogy legalább az érintettek fele él majd a lehetőséggel - nem elhanyagolható kötvénypiaci tényező lehet a következő időszakban. A téli hónapokban a nyugdíjpénztári portfolió-átrendezés, a kockázati kitettség csökkentése vagy növelése jelentős részben megoldható lesz a visszalépőkkel küldött papírok megfelelő kiválasztásával. Az ÁKK e "visszavásárlásai" a kötvénypiac törékenységét enyhíthetik, hiszen nehezebben alakulhat ki szélsőséges pozícionáltság, és kisebb gondot jelent a továbbra is fennálló alacsony piaci likviditás.