KÜLGAZDASÁG - Körkérdés a válságról és az állami beavatkozásról

A világméretű pénzügyi és gazdasági válság következményeinek korlátozása szinte minden gazdaságban olyan állami beavatkozási akciókat tett szükségessé, amilyeneket korábban egyáltalán nem, vagy sokkal kisebb mértékben alkalmaztak (bankok, pénzintézetek és termelővállalatok államosítása, illetve állami részvétel a finanszírozásukban; adott cégek, foglalkoztatotti csoportok és fogyasztói rétegek érdekeit védő költséges állami mentőprogramok elindítása stb.). E mellett olyan törekvések, amelyek egyes közfeladatok magánosítására irányultak (pl. a nyugdíjrendszerek magánosítása) jelentősen veszítettek vonzerejükből. Az állami beavatkozás és gondoskodás így előtérbe került, és gyanítható, hogy ez a fejlemény széles körben befolyásolja majd a gazdaság szereplőinek jövőbeli viselkedését. Fontos kérdés, hogy milyen mértékben alakul ki az a szemlélet, hogy az állami beavatkozás erősödése csak kényszerű és átmeneti jelenség volt, illetve milyen mértékben szoknak hozzá a gazdaság szereplői a központi segítséghez és válnak viselkedésükben függővé az állami gondoskodástól. További kérdések: * Vajon a válság nyomán jelentősen átértékelődik-e az államnak a gazdaságban játszott szerepe a világ országaiban? * Mi lesz ezen a területen a növekvő eladósodással szembenézni kénytelen kormányok teendője, illetve az EU tagországai esetében az unió intézményeinek feladata? * Van-e ezzel kapcsolatban a magyar politikai elitnek stratégiája, és ha igen, ezek a stratégiák segítik-e a kérdés megoldását? * A válság nyomán milyen egyéb, az állami szerepvállalástól független tendenciák befolyásolhatják tartósan a gazdasági szereplők viselkedését, és ezek hogyan hatnak a hazai vállalatok versenyképességének alakulására? A Pénzügykutató munkatársainak válasza a csatolt írásokban olvasható.