Publikációk

A kialakult kormányzati vákuumban/válságban és annak megoldását illetően nemcsak a költségvetési politika fellazulásától kell tartanunk, hanem attól is, hogy a választásokra készülve ismét elcsúszik a jövedelempolitika, ami részben a fiskális politikához is kapcsolódik. Az új kormánynak olyan gazdaságpolitikát kell érvényesítenie, amely megfelel a társadalmi elvárásoknak. Csak a társadalmi elvárást ne a 2006-os választásokra kacsintva definiálja, hanem a jólétnövekedés hosszú távú perspektívájában gondolja végig, amelynek kitüntetett dátuma 2010. január 1-je, euróövezethez való csatlakozásunk ez idő szerint érvényes időpontja.

Figyelő, 2004. szeptember 2. Tovább»​​​​​​​

A Medgyessy-kormány nem lett ?strand-kormány?, mint ahogy azt a választások után az ellenzék jósolta, de nem is töltötte ki a teljes parlamenti ciklust, mert a koalíció pártjai elvesztették a bizalmukat a párton kívüli kormányfőben, ami új kormány felállítását teszi szükségessé. Hogy hogyan és miként zajlott le a személyi politizálási procedúra, azt idővel a nagyérdemű is megtudhatta. Ebben az írásban arra keresem a választ, hogy a politikától elválaszthatatlan gazdaságpolitika felől tekintve miért kellett Medgyessy Péternek idő előtt távoznia, és mi következik mindebből a jövőre nézve.

Élet és Irodalom, 2004. augusztus 27. Tovább»​​​​​​​

1990-hez képest megváltozott a magyar gazdaság és megváltozott Európa is, ahova most jogi aktusokon keresztül, pecsétekkel is megerősítve csatlakozunk. Ők ? önmagukhoz képest ? rosszabbak lettek, mi jobbak valamivel. Világgazdasági pozíciójukat, lendületüket tekintve ők meggyengültek, mi egykori önmagunkhoz képest megerősödtünk. Megerősödtünk olyan értelemben, hogy túljutottunk a gazdasági rendszerváltás alapvető nehézségein, kiépült és működik a piacgazdaság minden lényeges intézménye, a gazdasági koordináció alapja a piac és a pénz, ami nemcsak csereeszközként, de tőkeként is funkcionál. Már nem vagyunk átalakuló ország, a felzárkózók közé sorolnak bennünket. Ez természetesen mind csatlakozásunk előfeltétele volt, ám hogy milyen lesz a csatlakozásunk eredménye, az hosszabb távon fog eldőlni - adaptivitásunk, rugalmas alkalmazkodásunk függvényében.

Kritika, 2004. május Tovább»​​​​​​​

A magyar gazdaság a csatlakozás előtti pillanatok villanófényében egy összeomlás előtti gazdaság képét mutatja. 2004 elején olyan magas kamatfelárat kell adnunk a hitelezőinknek, amely meghaladja az évek óta mély válsággal küszködő Brazíliáét is. Csak ekkora kockázati prémium felajánlása mellett hajlandók kölcsönt nyújtani a saját takarónknál messzebbre nyújtózkodásunkért. Legalábbis a jegybak 12,5 százalékra felvitt ? a termelés és a befektetések szempontjából elviselhetetlenül magas, ezért a kínálatbővülést visszafogó - alapkamatlába ezt az üzenetet tartalmazza. De hogy jutottunk idáig, és valóban ilyen drámai-e a helyzet, hiszen a hozzánk hasonló paraméterű országok ennél jóval alacsonyabb kamatok mellett is képesek finanszíroztatni magukat? Mindennek az a felelőtlen, hazardírozó, rövid távú hatalmi szempontokat követő politika az oka, amely az elmúlt három évben a gazdaságpolitikát alakította. Tény, hogy a magyar gazdaság lendületét alapvetően befolyásoló külső feltételek - a konjunktúra visszaesése 2001 második felétől, a befektetők érdeklődésének megcsappanása, az idegenforgalom zsugorodása - is rontottak a helyzeten, de ezekre egyik kormánytól sem érkezett megfelelő válasz. Sőt, csak rossz válaszok születtek.

Jelentés-árnyalatok, Kossuth Kiadó Bp. 2004. Tovább»​​​​​​​

Bokros Lajos 130 pontjában közreadott közgazdasági racionalitás azért ütközik a politikai racionalitással, mert a javaslatok végrehajtása olyan rövid távú biztos politikai tőkevesztéssel járna ? az érdeksérelmek okán, s ezt az ellenzék az egekig tupírozná -, amit nem tud ellensúlyozni a hosszú távra valószínűsített jólétnövekmény és az ebből remélhető politikai tőkeszaporulat. A politika csak kényszerhelyzetben követi a rövid távú népszerűségvesztéssel járó gazdasági racionalitást, vagy akkor, ha képes önmaga árnyékán túllépve felvilágosultan viselkedni. Most nincs kényszerhelyzet, nincs olyan vészhelyzet, mint 1995-ben. Másrészt egységes gazdaság- és társadalomfejlesztési koncepció kiérlelésére sincs esély, olyanéra, amelynek széles körű elfogadottsága lehetővé tenné az Európai Unióhoz csatlakozó Magyarország elosztási rendszerbeli reformjainak véghez vitelét.

Élet és Irodalom, 2004. január 23. Tovább»​​​​​​​