„És amit el se hinnél, / (Persze én se hiszek), / Valaminek / Mégis, mintha jöttünk volna, / Csak éppen seregünk nincs nekünk sem, / Csak éppen hogy elfanyarodtunk / S megártott a kevés / Kevélykedés.” – írja a szomorú és seregtelen Ady Endre.

A járványveszély rosszabbodására tekintette, legnagyobb sajnálatunkra, a szeptember 25-i visegrádi "intézeti napot" le kell mondanunk.
Reményeink szerint egy későbbi időpontban megtartjuk.
Lengyel László

„Az igazi nagy válság szerintem még előttünk van. Nagy a baj a német autóiparral – ami hozzánk is begyűrűzik – és a gépiparral is. Előttünk van, hogy az építőipart így nem lehet folytatni, be fog zuhanni. A szolgáltatásokkal ismét gond lesz” – mondta a Klikktv-nek Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: „a foglalkoztatás területén ugyancsak súlyos bajok előtt állunk. Ezekre nem gyógyír a közmunka – hiába az akármilyen győzelmi jelentés. Ezt addig hiszik el, míg vidéken úgy gondolják, hogy a munkanélküliség és a járvány csak egy pesti huncutság.”

Nálunk nem az oligarchák ejtették foglyul az államot, hanem egy politikai vállalkozás ejtette foglyul a gazdaságot és az oligarchákat. A magyar maffiaállam nem más, mint a parazita állam privatizált formája.