Mostanában sokan a válságot a népek és nemzetek történeti sajátosságaira vezetik vissza. A neo-weberiánusok megint előállnak azzal, hogy természetes Európa kettéoszlása a megtakarító, szorgalmas, fegyelmezett és hitelező északnyugatiakra és a fogyasztó, lusta, fegyelmezetlen és adós délkeletiekre, hiszen a választóvonal a protestantizmus és a katolicizmus, vagy keleti kereszténység választóvonala.
A magyar külpolitika válsága
2010 és 2012 között a magyar külpolitika megbízható és integráló nemzetközi szereplőből először furcsa partnerré, majd megbízhatatlan és hiteltelen nem partnerré változott. Mozgástere beszűkült. Kényszerpályán fut.
Mostanában sokan a válságot a népek és nemzetek történeti sajátosságaira vezetik vissza. A neo-weberiánusok megint előállnak azzal, hogy természetes Európa kettéoszlása a megtakarító, szorgalmas, fegyelmezett és hitelező északnyugatiakra és a fogyasztó, lusta, fegyelmezetlen és adós délkeletiekre, hiszen a választóvonal a protestantizmus és a katolicizmus, vagy keleti kereszténység választóvonala.
Született szegény. Lent a mélyben született. A betevő falatért foggal, könyökkel, tíz körömmel kellett ott küzdeni. Karikás szemű, halkan köhécselő külvárosi házak, tenyérnyi nagyságú szoba, salétromot izzadó falak, mindig összezárva mással.
Csak az a bizonytalanság ne lenne. Olvasom az Amerikai fiú blogján, Kocsis Tamás kedves ajándékaként, hogy Orbán Viktort válságos állapotban szállították a Nyírő Gyula kórházba, mert ráébredt, hogy nem egy szappanopera jól fizetett amatőr sztárjaként játszik, hanem a létben van. Az ilyen bloghíreket a Magyar Távirati Iroda azonnal tovább szokta adni, de most nem tette. Miért, miért nem, ki tudja? Kellemetlen. Valaki nagyon meg fogja ütni a bokáját ezért.
Kisiklott forradalom címmel a napokban több mint 400 oldalas tanulmánykötet jelent meg, amely az Orbán-kormány első két évének teljesítményét értékelte. A József Attila Alapítvány gondozásában kiadott könyv bemutatóján Lengyel László reflektált a Kisikott forradalomra. Hozzászólásának élőbeszédből átírt, rövidített változatát közöljük.
Eddig is meglehetős bizonytalanság jellemezte a kormányzó pártokat a mi a teendő kérdésében, hiszen a nyár elején tető alá hozott koalíciós megállapodásba foglalt konkrét reformlépéseket a kormányoldalon sem övezte közmegegyezés. Mára tovább nőtt az elbizonytalanodásuk, és nem csupán a kedvezőtlen választói visszajelzések, a népszerűség zuhanása miatt, hanem az aggasztó makrogazdasági helyzet következtében is. A gazdaság növekedése a vártnál is jobban lelassult, miközben az infláció a vártnál magasabbra szökött és tartósabbnak bizonyul, s mindehhez a foglalkoztatás alacsony szintje társul. A jelenségcsokor kísértetiesen emlékeztet modern korunk rémének, a stagflációnak az ismérveire.
Az Innovációs Unió kihívásairól
Figyelő 2012./19. szám - május 10.
A tavalyi év innovációs nagydíjas termékét, az Egis Egitromb 75 mg-os filmtablettáját a gyártó gyakorlatilag a díj átvételét követő napon, áprilistól kénytelen volt kivonni a hazai piacról. Ennél a negatív példánál aligha lehetne jobban illusztrálni a hazai szabályozás és az innováció kapcsolatát.
Az innováció kátyús útjai
Figyelő 2012./18. szám - május 3.
A hazai innovációs politika nélkülözi a stratégiaformálást, valamint a célok és eszközök összehangolását. Ez a hiány mérsékli az érdekérvényesítési képességünket az uniós programokban.
Elszalasztott lehetőség. Ha szorult helyzetében, az Orbán-rendszer fenntartása érdekében Orbán valóban konszolidálni akar, itt volt a pillanat. Pártjában és kormányában repedés keletkezett. Politikai gépezete lefagyott.
