Petschnig Mária Zita - Cikkek

Fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság. Túljutottunk a rövid távú stabilizáción, de előtte vagyunk a túlhűtött gazdaság egyensúlyőrző pályán való felpörgetésének és a túlfűtött infláció lehűtésének. Sikerült érdemi javulást felmutatni mind a költségvetésben, mind a külgazdasági mérlegekben. Az államháztartás hiánya ebben az évben a harmada lesz annak, mint ami 2006 nyarán a kiigazítási program előtt kirajzolódott. Külkereskedelmi mérlegünk hónapok óta exporttöbbletet, azaz aktívumot jelez, ami a beáramló uniós pénzekkel együtt erőteljesen csökkenti külső forrásokra való ráutaltságunkat, ha tetszik, kiszolgáltatottságunkat. A nemzetközileg is figyelemre méltó egyensúlyjavulást az eddig kedvezően alakuló külső konjunktúra mellett a belső kereslet visszafogásának eszközeivel értük el, azaz adóemelésekkel, ártámogatások leépítésével, a közszféra foglalkoztatásának csökkentésével, az államháztartás csapjainak megszorításával, amit olykor reformintézkedések életbeléptetése is segített (pl. a tb-kassza deficittermelésének visszaszorítása). Tovább»​​​​​​​

Ha csak azt nézzük, hogy alakult a magyar gazdaság növekedési dinamikája az első negyedévben a korábbiakhoz és az átalakuló kelet-közép-európai országokhoz, közvetlen versenytársainkhoz képest, akkor a kép rendkívül lehangoló. Három százalék alatti GDP-többletre több mint tíz éve nem volt példa, noha ért egy-két megrázkódtatás ez idő alatt is bennünket. A legutóbb publikált 2,7 százalékos dinamikával az utolsók vagyunk az unióhoz később csatlakozottak között, miközben a világ száguld körülöttünk. Ebben a körben már tavaly is mi voltunk az egyedüliek, akik nem tudták fokozni iramukat, kihasználva a rendkívül kedvező európai konjunktúrát. Visegrádi partnereink most is rendre erősítettek, nálunk viszont jelentősen, majdnem a felére lassult a növekedés az egy évvel korábbival összevetve. Még a német gazdaság is nagyobb tempóban fejlődött, mint mi, amire szintén nem volt példa az utóbbi tíz évben. Tavaly már olvadt, az idén pedig kiiktatódik az a növekedési többlet, ami a fejlett országokhoz való gyorsabb felzárkózásunkhoz kellene, s ami az utóbbi években 2-3 százalékpontot is elért.

Népszava, 2007. június 16. Tovább»​​​​​​​

A 2005 végén, e tanulmány írásakor, amelyben kilenc kormány fogadalmait, majd lényegi semmittevését mutatom be, a megmutatkozó költségvetési pályacsúszás és annak valószínűsége, hogy ez 2006-ban sem korrigálódik, egyre hangosabb követeléssé tette a szakma részéről a nagy ellátó rendszerek reformját. Annál is inkább, mert a költségvetés kiigazítására irányuló kiadási faragások, maradványzárolások lehetősége egyre korlátozottabbá vált, amint azt a költségvetési szervek működési zavarainak megszaporodása is jelezte. A pénzfelhasználások korlátozása időben egyébként is korlátos, hiszen a feladatok változatlansága esetén a visszaszorított kiadások később visszanőnek, és a maradványok sem zárolhatók az idők végezetéig.

Külgazdaság, 2006. 1. Tovább»​​​​​​​

A 2001 óta folyó vetélkedés során ? túl a parlamenti választások kampányidőszakán ? a kormányon lévők mindvégig csapdahelyzetben voltak. Ennek a gazdasági következménye lett, hogy a 2001-ben még 4 százalék körüli államháztartási hiány 2006-ra a bruttó hazai termék 10 százalékára, világviszonylatban is kiugró mértékűre emelkedett, s nem kevésbé az államadósság, amely megduplázódott. A versengő két nagy párt előbb magának, majd egymásnak állított kelepcét, s végül az egész ország az államadósság növekedésének csapdájába került ? ez volt leegyszerűsítve az elmúlt hat év politikájának, gazdaságpolitikájának dramaturgiája.

Népszabadság, 2007. február 2. Tovább»​​​​​​​