Cikk

Rekord után újra rekordot döntött a hazai bankrendszer. A hitelintézetek tulajdonosai elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket: a felzárkózó magyar gazdaságban továbbra is élénken nő a kereslet a banki szolgáltatások iránt, ám még le lehet nyomni az ügyfelek torkán, hogy e szolgáltatásokat a Nyugat-Európában szokásosnál jóval drágábban mérik.

HVG, 2005. június 29. Tovább»​​​​​​​

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy minden úgy történt, ahogy 15 éve gondoltuk. Akkor még tele voltunk illúziókkal. Azt hittük, hogy ha zömében magántulajdonba kerül a gazdaság, és működését az állam politikavezérelt beavatkozásai helyett piacgazdasági szabályok bástyázzák körül, akkor hamar jobbra fordulhat az életünk. Azt hittük, hogy ha a gazdaságpolitikát a demokratikusan megválasztott parlamentnek felelős kormányok formálják majd az (egy)pártközpontnak felelős kormány helyett, akkor megszabadulhatunk a felelőtlen döntések következményeitől. Azt hittük, hogy ha mindezek a nagy horderejű változások végbemennek, akkor előbb-utóbb a mi gazdaságunk is éppoly hatékonnyá válhat, mint az irigyelt nyugat-európaiak.

Mozgó Világ, 2004/1 Tovább»​​​​​​​

<p>A magyar bankrendszerben jelentős átalakulás ment végbe az elmúlt tíz évben. Új szereplők léptek piacra, megváltozott a piac szerkezete, erősödött a nemzetközi versenynek való kitettség. Vajon mindezek hatására a versenypiac magatartásjegyei jellemzővé váltak-e a magyar bankszektorban? A versenyhelyzetről egyrészt a piaci struktúra és hatékonyság viszonyának elemzésével, másrészt a bankok versengő magatartását vizsgáló modellek becslésével próbálunk képet alkotni. A bankverseny különböző jegyeit megragadó elemzések ellentmondásos képet nyújtanak a magyar bankszektorról. Tovább»​​​​​​​

Miközben Brüsszelben mind keményebbé válik az uniós tagállamok kormányainak megregulázására irányuló szabályozás a fiskális politikákban, magyarán - főként német nyomásra - mind jelentősebb szankciókat szabnának ki a kijelölt deficitcélt túllépőkre, az Orbán-kormány ismét csak úgy gondolja, hogy szembe mehet az uniós trenddel. Már nemcsak arról van szó, hogy az EU-IMF-tárgyalás megszakadása után a kormány megüzente az IMF biztonsági övének kikapcsolását, hanem arról is, hogy a kabinet megint a deficitcél lazítására számít. Tovább»​​​​​​​

Az Európai Unió országaiban az állam mint gazdálkodó nem vállal szerepet az élelmiszer-gazdaságban. Az állami szerepvállalás közvetlen formában az erdők esetében, kisebb mértékben a mezőgazdasági inputok piacán, a földpiaci jelenlétben, illetve közvetett formában az oktatás és a kutatás szervezésében, a környezetvédelmi problémák kezelésében, a kollektív marketing szervezésében, s néhány speciális feladat megoldásában jelenik meg. A cikkben ? a teljesség igénye nélkül - az állami szerepvállalás szóban forgó eseteit, különféle ország példákon keresztül mutatjuk be részletesebben.

Külgazdaság 2001. 10. szám Tovább»​​​​​​​