Várhegyi Éva

Azt hinné az ember, hogy a gazdaság túlságosan száraz és unalmas metszete életünknek ahhoz, hogy látványos szócsaták tárgya és a politikusi magamutogatás eszköze legyen. Mégis azt tapasztaljuk, hogy már nemcsak a gazdaságpolitikai programokról folyik a vita, hanem a gazdasági helyzet megítéléséről is vérgőzös szópárbajok zajlanak a parlamentben és azon kívül. A csatározások ráadásul szünet nélkül folynak, minthogy ebben a ciklusban folytonossá vált a kampány.

Mozgó Világ, 2006/1 Tovább»​​​​​​​

Amikor még csak a messze távolból ködlött fel az európai közös valuta sziluettje, nagyobb várakozással tekintettünk rá, mint mostanában, amikor már karnyújtásnyira lehetnénk tőle. Lehetnénk, ha mindenkori kormányunk vállalná azokat a ? nem feltétlenül népszerű ? lépéseket, amelyek hihetővé teszik, hogy Magyarország sem fogja veszélyeztetni az euróövezet stabilitását.

Népszabadság, 2005. november 19. Hétvége Tovább»​​​​​​​

Ne menjünk el méltó megemlékezés nélkül egy örvendetes esemény mellett! Történelmi pillanatot élhettünk meg két nappal az államalapítás ünnepe után: a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter együttesen deklarálták, hogy karnyújtásnyira vagyunk a Kánaántól. 2006 szilveszterén lezárul az infláció leszorításának gyötrelmes, majd? három évtizedes időszaka, és beköszönt az árstabilitás korszaka, amikor évente legfeljebb három százalékos drágulással kell szembenéznünk. Három éven belül beléphetünk az euró-övezet előszobájába, az ERM II keresztnevű árfolyamrendszerbe, ahol ? jó esetben ? már csak két évig kell fegyelmezetten ücsörögnünk, hogy labilis forintunkat lecseréljük a biztonságosabb euróra.

Élet és Irodalom, 2005. szeptember 9. Tovább»​​​​​​​

Rekord után újra rekordot döntött a hazai bankrendszer. A hitelintézetek tulajdonosai elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket: a felzárkózó magyar gazdaságban továbbra is élénken nő a kereslet a banki szolgáltatások iránt, ám még le lehet nyomni az ügyfelek torkán, hogy e szolgáltatásokat a Nyugat-Európában szokásosnál jóval drágábban mérik.

HVG, 2005. június 29. Tovább»​​​​​​​

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy minden úgy történt, ahogy 15 éve gondoltuk. Akkor még tele voltunk illúziókkal. Azt hittük, hogy ha zömében magántulajdonba kerül a gazdaság, és működését az állam politikavezérelt beavatkozásai helyett piacgazdasági szabályok bástyázzák körül, akkor hamar jobbra fordulhat az életünk. Azt hittük, hogy ha a gazdaságpolitikát a demokratikusan megválasztott parlamentnek felelős kormányok formálják majd az (egy)pártközpontnak felelős kormány helyett, akkor megszabadulhatunk a felelőtlen döntések következményeitől. Azt hittük, hogy ha mindezek a nagy horderejű változások végbemennek, akkor előbb-utóbb a mi gazdaságunk is éppoly hatékonnyá válhat, mint az irigyelt nyugat-európaiak.

Mozgó Világ, 2004/1 Tovább»​​​​​​​