Jelenlegi hely

Címlap › Publikációk ›

Voszka Éva publikációk

Állítsák meg!!!

?Viszik az állami vagyonomat!? ? írta Köllő János 1990-ben. Akkor az újonnan alakult pártok a spontán privatizáció leállítását követelték, az idézet szerint azért, hogy a köztulajdon feletti rendelkezést fenntartsák a maguk számára, a parlamenti választások utáni időre. Azt gyanítom, hogy a Fidesz népszavazási kezdeményezése hasonló logikát követ. Ha a privatizáció jogszerűségét most nehezebb is vitatni, mint másfél évtizeddel ezelőtt, az alapötlet ugyanaz: meg kell őrizni az állami cégeket arra az időre, amikor mi leszünk hatalmon. Igaz, hogy ez a vagyon ? emblematikus találkozás ? most már kicsi, savanyú, ? de a miénk. A miénk lehet, ha el tudjuk hitetni, hogy ez a tulajdon nem az államé, hanem ?az emberek közös vagyona? (honnan is ismerős ez jelszó?), s ezt ma parlamentáris eszközökkel nem lehet megmenteni, ezért mozgalom kell, kampány, népszavazás.

HVG 2004. október 16. Tovább»​​​​​​​

Állami tulajdonlás: elvi indokok és gyakorlati dilemmák

Az 1990-es években uralkodó általános felfogás szerint a közép-kelet európai gazdasági rendszerváltás egyik sarokköve a magántulajdon kiterjesztése, ezen belül az állami vagyon magánkézbe adása. Ezért az elmúlt években a szakirodalom és a politika is főként ahhoz keresett érveket, hogy miért célszerű privatizálni az állami cégeket. A végjáték, a maradék vagyon eladása és esetenként a sikertelen ügyletek korrekciója ismét a politikai viták kereszttüzébe állította a privatizáció kezdetétől vitatott elméleti alapkérdéseket. Fontos-e egyáltalán a tulajdonos kiléte? Mi indokolhatja az állami tulajdon fenntartását-kiterjesztését? Működhet-e az állam jobb tulajdonosként piacgazdasági feltételek között, mint tervgazdasági elődje? Az elméletek érvényessége most, a piacgazdasági átalakulás közel másfél évtizedes tapasztalatainak birtokában a gyakorlat alapján is tesztelhető.

Közgazdasági Szemle 2005. január, 1-23. oldal Tovább»​​​​​​​

Darázsfészek

A Gazdasági Versenyhivatal szerepe a verseny strukturális alapjainak alakításában

A vállalati szervezeti rendszer tervgazdaságból öröklött centralizáltsága akadályozza a piaci versenyt, ezért a mesterségesen létrehozott nagy állami cégek jelentős részét fel kell bontani. Ebben az államnak, közelebbről a verseny "gazdájának", a Gazdasági Versenyhivatalnak aktív szerepet kell játszania. A logika világos - de elméletileg és a gyakorlatban is vitatott. A cikk bemutatja a demonopolizáció elméleti dilemmáinak jelentkezését az átalakulás idején és a feloldásukra tett kísérleteket a versenyszabályozásban és a versenyhivatal tevékenységében. Az elemzés azt mutatja, hogy a strukturális feltételek alakításában nem a versenyhivatal játszotta a főszerepet, maga is hárította az öröklött szerkezet és a privatizációs döntések felülvizsgálatának gazdasági és politikai szempontból kényesnek ítélt feladatát. A magánkézbe adáshoz kapcsolódó kisszámú fúziós döntéssel pedig jogszerűen, de nem mindig következetes érveléssel engedélyezte az egyben eladások és az összevásárlások zömét.

Közgazdasági Szemle 2004. 1. szám 1-23. Tovább»​​​​​​​

Dicsérni jöttem?

-nem temetni akarom a privatizátorokat. Igaz, a bevételi remények hullámvasútján most megint lefelé tartunk. Szeptemberig eladásokból alig folyt be valami pénz, de azután a három bank, különösen a Postabank várakozáson felüli sikere meglendítette a bevételeket. Néhány hete még mindenki abban bízott, hogy az állami vagyonkezelő jócskán túlteljesíti az eredeti kétszázmilliárdos tervet, hiszen még csak most jön a nagy üzlet, a Magyar Olajipari Rt. piacra vitele. A MOL-kibocsátás elhalasztása után azonban úgy látszik, hogy a többlet helyett néhány tízmilliárdos elmaradás várható. Ennek ellenére szerintem is jól tette a kormányzat, hogy most visszalépett.

Népszabadság 2003. december 13. Tovább»​​​​​​​

Fakó minden teória

A privatizáció és a verseny kapcsolatáról

A gazdasági átalakulás két lényeges elemének, a magántulajdonnak és a versenynek a kiterjesztése nem feltétlenül erősíti egymást, hanem ellentétbe is kerülhetnek. A magyar gyakorlatban a privatizáció elsőbbséget kapott a piacszerkezet javításával szemben, de nem deklarált és nem intézményes módon. Az 1990-es években is hiányzott a határozott, következetes demonopolizációs politika, hiányoztak az egyértelmű döntési kritériumok és a szabályozott eljárásrendek. A cikk a szervezeti változások színes palettájának elemzésével bemutatja, hogy a demonopolizáció többnyire egyedi alkuk, a kormányzat részéről rövid távú hatalmi vagy fiskális megfontolások nem szándékolt következménye vagy mellékterméke volt.

Külgazdaság, XLVII.évf. 2003. november Tovább»​​​​​​​

Oldalak

Pénzügykutató

Szalay Kör

A Kör tagjai jogászok és alkotmányjogászok, akik a jogállamiság és az alkotmányjog kérdéseivel foglalkoznak Blog »

Előrejelzés 2022-re

2021. szeptember 29.

gdp2014

Andrássy kör

A Kör külpolitikával és külgazdasággal foglalkozó szak­ér­tők­ből és diplomatákból áll. Blog »

Magyarország uniós egyenlege és az IMF hitel hatásai a kamatkiadásokra. Tovább »

Hetényi kör

Vezető közgazdászok Hetényi köre nyilvános vitát kezdeményezett az adórendszer reformjáról Blog »