Petschnig Mária Zita Publikációk

László Csabának 2004 elején azért kellett mennie, mert nemcsak az addig folytatott belső keresletélénkítő politika nem volt fenntartható, de a 2004-es fiskális politika is hiteltelenné vált már az indulásnál - az irreális deficitcél miatt. Tulajdonképpen Medgyessy Péternek kellett volna távoznia, mert első pénzügyminisztere az ő politikájának végrehajtója volt. Draskovics Tibor új, tarthatónak tűnő államháztartási hiányt jelentett be 185 milliárd forintos megszorító csomagja mellett. Májusban elfogadtatta Brüsszellel Magyarország új csatlakozási programját a Monetáris Unióhoz, amelynek pályája a 2010-re kitolt belépéssel teljesíthetőnek tűnt. Szeptemberre kiderült, hogy az induló évre bevállalt deficitfaragás is túl ambiciózusnak bizonyult. Az év végére nem maradt más eszköze a kitűzött hiánycél tartására, mint a költségvetési kifizetések visszafogása, az áfa-visszaigénylők emelt szintű kontrollálásának előírása. Trükközött, már csak erre futotta, akárcsak a 2005. évi költségvetés készítésénél, amikor fiskális innovációkkal igyekezett mérsékelni az államháztartás kiadási oldalát, hogy teljesíthető legyen a lehetetlen: eleget tenni a növekvő igényeknek - mérsékeltebb bevételekből és a hiánycsökkentés kényszere mellett. Draskovics Tibornak ennyire tellett. Tűzoltásra, mennyiségi korlátozásokra és trükkökre. Vállalható szerepének korlátaival maga is tisztában volt, ti. azzal, hogy politikai támogatás nélkül nem léphet tovább. Mint leváltása előtt két héttel panaszolta: a kiadások megreformálását célzó elképzelések elkészültek, de megjelenítésükre nincs elég politikai erő. Draskovics Tibor pénzügyminiszterként élt 435 napot, kevesebbet, mint elődje.

Élet és Irodalom, 2005. április 25. Tovább»​​​​​​​

Nem olyan jó a jövő évi költségvetés, mint ahogy azt a kormányoldal állítja, de nem is olyan rossz, mint ahogyan az ellenzék szapulja. Fő problémája, hogy kétségeket hagy afelől, vajon tényleg elszánt-e a Gyurcsány-kabinet a magyar gazdaság 2010-es euróövezeti csatlakozására.
A 2005. költségvetés az előző évek államháztartási túlköltekezésének és a deficitfaragás kényszerének a foglya. Nem tud kitörni a megszorításokból, a terhes örökség fogságából. Ráadásul az erőfeszítések még mindig elégtelennek bizonyulnak. Kétséges a 4,7 százalékban megszabott deficitcél teljesülése ? a százmilliárd forintos rendkívüli tartalék ellenére is. S gondot okoz, hogy az előirányzotthoz képest további adósságot halmozunk fel az eurózónához való csatlakozás menetrendjében.

Népszava, 2004. november 23. Tovább»​​​​​​​