Voszka Éva

A redisztribúció új hulláma az ezredfordulón

A gazdaságon belüli újraelosztás, a vállalatok állami támogatása az elmúlt években megint fontos terepe lett a gazdaságpolitikának. A napi sajtó optikája azonban csalóka: nem vadonatúj fejleményről van szó. A redisztribúció végigkísérte a gazdasági átalakulást. A cikk az ezredfordulón elindult újabb hullám egyik megkülönböztető jellemzőjét, a hazai magánvállalkozások középpontba állítását vizsgálja, bemutatva a változatos módszereket, a mögöttük álló ideológiákat és mozgatórugókat. Végkövetkeztetése szerint a legjobb támogatás a támogatások csökkentése, s helyettük az általános gazdálkodási feltételeknek az üzleti szereplők számára kedvező változtatása.

Competitio 2003. 2. szám 83-104.

Privatization of the post-socialist economies, including the transfer of state assets to other proprietors, new start ups and green field investments has produced a wide variety of ownership structures in Central and Eastern Europe. One of the main question discussed in recent years concerns the basic characteristics of the post-socialist ownership. Are the new structures peculiar as compared to recent Western market economies, as several researchers argue (Stark 1996, Earle and Estrin 1997, Andreff 1998)? Is the dominant form some kind of recombinant property, i.e. a mixture of state and private ownership, dominated by inter-organizational (corporate) shareholders (Stark 1996, Stark and Kemény 1997)? Or we face a model of managerial capitalism, as Szelényi-Eyal-Townsley (1996) suggest?
This paper analyses the Hungarian case that seems to be rather special in comparison to other post-socialist countries - but not peculiar in comparison to some other market economies. We will argue that the basic features of the ownership structure in big enterprise sector are not dominated by specific institutional solutions. If there are some specific features, they include mainly quantitative aspects (like the concentration of assets, outputs and ownership positions, the predominance of foreign investors) instead of qualitative ones.

In: Corporate Governance in a Changing Economic and Political Environment: Trajectories of Institutional Change, Michal Federowicz, Ruth V. Aguilera eds., Palgrave MacMillan, New York, 2003. 170-194.

Vállalkozásélénkítés: az állami piacteremtés és jövedelem újraelosztás hatása, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium megbízása

2003 (Voszka Éva)

Budapesti Közlekedési Vállalat: szocialista nagyvállalatból piaci részvénytársaság? (Kísérletek, eredmények, korlátok), a Fővárosi Önkormányzat megbízása

2003, In: A Budapest-modell, Pallai Katalin szerk., Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (Voszka Éva)

A tervgazdaság alapvető jellemzői közé tartozott a vállalatok centralizált szervezeti rendszere és a puha költségvetési korlátot fenntartó állami újraelosztás. Az átalakulástól azt lehetett várni, hogy a magántulajdonnal együtt a verseny is erősödik: felbomlanak a korábban mesterségesen létrehozott nagyvállalatok, csökken a versenytorzító redisztribúció. Ezzel szemben az ezredforduló mindennapjai nálunk is a monopolista praktikák és a nagy fúziók híreitől, az egymásra licitáló újraelosztási tervek és programok, ráadásként az Európai Uniós támogatások ígéreteitől hangosak.
Gyengék maradtak-e valóban Magyarországon a verseny strukturális alapjai? Milyen gazdasági és politikai érdekek tartják fenn a támogatások narkotikumát, milyen erők teszik ciklikus jellegűvé az újraelosztást? Lehet-e tartósan erősíteni a versenyképességet a verseny rovására? A könyv az elméleti keretek és a gazdaságpolitikai dilemmák elemzése mellett apparátusi döntések és vállalati esetek színes palettáját kínálja az Olvasónak, személyes beszélgetéseket és a kortárs történelem levéltárának tekintett napi sajtó cikkeit is felhasználva illeszti össze a sikerek és kódolt kudarcok mozaikjait.

Az állami vagyon sorsa 1998-2001

A kormánynak 1998 nyara óta nincs meghirdetett privatizációs politikája. Az utólagos ? a központi vagyonkezelő szervezet hivatalos kiadványaira, sajtóközleményekre és számos résztvevővel folyatatott beszélgetésre építő ? elemzés szerint a legutóbbi parlamenti választás óta eltelt időszak több szempontból is megtörte a korábbi trendeket. A központi privatizációs szervezet vagyona nem csökkent, hanem nőtt, kiadásai meghaladták az eladásokból szerzett bevételeket. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. nem gyarapította, hanem fogyasztotta a közpénzeket, legfontosabb tevékenységévé az állami jövedelmek költségvetésen kívüli újraelosztása vált.
Feltételezésünk szerint mindez nem egy átfogó, de titokban tartott terv eredménye. Az erősen központosított döntések sorozatát a korábbról is ismert irányítási reflexek, rövid távú ? sokszor a pártpolitika által megszabott ? érdekek, a többfajta kísérlet eredményeinek kreatív értelmezése, néha a kényszerek, máskor azok hiánya terelgette. Az események és következményeik jól tükrözik a hivatalban lévő kormány általános felfogását, más területeken is érvényesülő magatartásmintáit.

Közgazdasági Szemle 2001. szeptember, 726-744. oldal

Hungarian privatization is considered as a process which has been dominated by standard methods. Most of the firms were sold via public tenders, private placement or public offerings and state budget generated significant cash income from selling. A detailed analysis, however shows that the course of privatization has neither been direct nor uniform even in this country. Every conceivable approach occurred on the scene during the last decade, including free distribution to individuals and institutions or preferences to different types of buyers as well as loosely controlled movements and centralized governmental decisions.
The intention of this paper is to show some reasons behind these fluctuations. Privatization is regarded here as a learning process. Learning process not in a technical sense but rather a trial and error approach, an adjustment of all main actors (governments, enterprise management and potential new owners) led partially by constraints, partially by changing opportunities.

In: Successful Transitions, Political Factors of Progress in Post-socialist Countries, Jürgen Beyer, Jan Wielgohs, Helmut Wiesenthal eds., Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden 2001. 139-152.

Mennyire jellemző a magyar nagyvállalatok körében a ?menedzser kapitalizmus? és a ?rekombináns tulajdon? hálózati szerveződése? A cikk a száz legnagyobb cég tulajdonosi szerkezetének és vállatirányítási módszereinek elemzése alapján amellett érvel, hogy mindkét modell szűk körben, illetve sajátos értelemben érvényes. A menedzserment formáis-jogi éretelemben csak kivételesen részvényes, informális befolyása pedig a tulajdonosi típustól függ: ereje osztott tulajdon mellett és az állami kézben lévő társaságok egy részében meghatározó. A vállalatközi tulajdonlás David Stark által kidolgozott koncepciója pedig abban az értelemben jellemző, hogy a nagy cégek többsége hálózatokhoz kapcsolódik, de döntően multinacionális cégek leányvállalatairól van szó. Ez pedig nem sajátosan magyar vagy poszt-szocilaista megoldás. A magyar és a külföldi vállalkozások mint tulajdonosok között alapvető különbség van a vállalatirányítás szinte minden területén, ezért a két csoportot nem célszerű a ?hálózat? fogalmi keretében egységes kategóriaként kezelni.

Közgazdasági Szemle 2000. július-augusztus 549-564. oldal

A verseny szervezeti feltételek változása az 1990-es években: intézményi keretek és a privatizáció hatása, a Gazdasági Minisztérium megbízása

2002 (Voszka Éva)

A magyarországi tőkeexport jellemzői: elméleti háttér, nemzetközi összehasonlítás, statisztikai elemzés és empirikus vizsgálatok; a Gazdasági Minisztérium megbízása

2000 Antalóczy Katalin, Mohácsi Kálmán, Voszka Éva