Cikk

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy minden úgy történt, ahogy húsz éve gondoltuk. Akkor még tele voltunk illúziókkal. Azt hittük, hogy ha zömében magántulajdonba kerül a gazdaság, és működését az állam politikavezérelt beavatkozásai helyett piacgazdasági szabályok bástyázzák körül, akkor hamar jobbra fordulhat az életünk. Azt hittük, hogy ha a gazdaságpolitikát a demokratikusan megválasztott parlamentnek felelős kormányok formálják majd az (egy)pártközpontnak felelős kormány helyett, akkor megszabadulhatunk a felelőtlen döntések következményeitől. Tovább»​​​​​​​

Elege lett a kormányfőnek abbók, hogy kevesen fizetnek sők adót, ahelyett, hogy sokak kisebb sarcaiból jönne össze ugyanazon összeg. A fekete és szürke foltokkal tarkított magyar gazdaság kifehérítése szerintem is jó gondolat, mert az tényleg képtelen dolog, hogy ebben az országban a jövedelemeltitkolás nemzeti sporttá vált; csak ezt még sajnos nem sikerült felvetetnünk az olimpiai játékok közé. Tovább»​​​​​​​

Meglepő fordulatokat hoztt az ellenzéki térfélen, s különösen a Fidesz politikusai körében a kormánykoalíció felbomlása, a labilis politikai helyzet kialakulása. A hatalom megszerzésének közelsége egyeseket nézeteik revíziójára, másokat egyértelmű üzeneteik kétértelműsítésére késztetett, a mellébeszélésben járatlanabb társaikat pedig úgy összezavarta a homlokegyenest ellentétes ötletek kavalkádja, hogy számukra a logikus beszéd is szinte leküzdhetetlen akadállyá vált. Ebben a zűrzavarban egyre nehezebb korábban megismert nézeteik alapján felismerni a politikai szereplőket. Tovább»​​​​​​​