Cikk

Eddig is meglehetős bizonytalanság jellemezte a kormányzó pártokat a mi a teendő kérdésében, hiszen a nyár elején tető alá hozott koalíciós megállapodásba foglalt konkrét reformlépéseket a kormányoldalon sem övezte közmegegyezés. Mára tovább nőtt az elbizonytalanodásuk, és nem csupán a kedvezőtlen választói visszajelzések, a népszerűség zuhanása miatt, hanem az aggasztó makrogazdasági helyzet következtében is. A gazdaság növekedése a vártnál is jobban lelassult, miközben az infláció a vártnál magasabbra szökött és tartósabbnak bizonyul, s mindehhez a foglalkoztatás alacsony szintje társul. A jelenségcsokor kísértetiesen emlékeztet modern korunk rémének, a stagflációnak az ismérveire.

Élet és Irodalom, 2007. november 30. Tovább»​​​​​​​

Megejtő az az őszinteség, ami a múlt héten beterjesztett közpénzügyi törvénycsomagból sugárzik. Annak talpazatát ugyanis az Alkotmány új passzusa adja, amely előírná, hogy az Országgyűlés és a kormány csak az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül gyakorolhatja hatásköreit. A rendszerváltozás utáni ötödik ciklusban ezzel közhírré tétetik: a magyar politikai osztályban nincs meg a kellő önuralom ahhoz, hogy éves költségvetési törvényeit felelősen, a következő ciklusokra, sőt a későbbi nemzedékekre is tekintettel alkossa meg és hajtsa végre. Vagyis hogy úgy kormányozza az országot, mintha a választópolgárok akaratából hatalomban töltött négy éven túl is felelősséggel tartozna népének.

Magyar Narancs, 2007. november 22. Egotrip Tovább»​​​​​​​

Vagy lekvár és nagymama ? kinek mi érzékelteti jobban, hogy fölborult a természet rendje: a farok csóválja a kutyát, ill. a lekvár teszi el a nagymamát. Nekem legalábbis az a kényszerképzetem támadt, hogy parlamenti képviselőink kezét a Mol-vezetés irányította az igen gombra a lex Molként becézett ? a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló ? törvény végszavazásakor. Rég nem volt (ha volt egyáltalán) ekkora egység a magyar országgyűlésben: csupán négy képviselő nyomott nemet, és három tartózkodott.

Magyar Narancs, 2007. október 18. Egotrip Tovább»​​​​​​​

Az ikertorony leomlása és az azt előidéző terrortámadás jócskán megrázta a világot, de akkor senki sem gondolta, hogy a robbanás utórezgései hat év múlva is világrengetőek lesznek. Ha nem is a szó fizikai értelmében, de a létünkhöz ma már szintén elengedhetetlen pénzügyi világban. Mert bár az nem állítható, hogy az al-Kaida 2001. szeptemberi merénylete közvetlen kiváltó oka lett volna az amerikai jelzálogpiac nemrégiben eszkalálódott válságának, de annyi talán igen, hogy felgyorsította a pénzügyi piacokon rendre kialakuló egyensúlyi zavarok kiéleződését.

Élet és Irodalom, 2007. Október 5. Tovább»​​​​​​​

Amerikában fizetésképtelenné vált néhány tízezer adós, ennek nyomán befuccsolt néhány tucat amerikai jelzáloghitelező, és máris a feje tetejére állt a világ: bárki, bármelyik földrészen retteghet attól, hogy az évek során összehozott megtakarítása vagy aktuális jövedelme veszít az értékéből. Tessék, lehet megint rettegni, pedig most éppen egy árva bankvezetőnk agya sem szállt el: itthon mindenki szépen teszi a dolgát, a magyar pénzintézeti szektor prosperál, soha csúnyább kép ne legyen róla. Lehet-e ennél jobban a saját bőrünkön érezni a globalizáció ? ezúttal ? kedvezőtlen hatását?

Magyar Narancs, 2007. Szeptember 13. Egotrip Tovább»​​​​​​​