Publikációk

Ne menjünk el méltó megemlékezés nélkül egy örvendetes esemény mellett! Történelmi pillanatot élhettünk meg két nappal az államalapítás ünnepe után: a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter együttesen deklarálták, hogy karnyújtásnyira vagyunk a Kánaántól. 2006 szilveszterén lezárul az infláció leszorításának gyötrelmes, majd? három évtizedes időszaka, és beköszönt az árstabilitás korszaka, amikor évente legfeljebb három százalékos drágulással kell szembenéznünk. Három éven belül beléphetünk az euró-övezet előszobájába, az ERM II keresztnevű árfolyamrendszerbe, ahol ? jó esetben ? már csak két évig kell fegyelmezetten ücsörögnünk, hogy labilis forintunkat lecseréljük a biztonságosabb euróra.

Élet és Irodalom, 2005. szeptember 9. Tovább»​​​​​​​

Rekord után újra rekordot döntött a hazai bankrendszer. A hitelintézetek tulajdonosai elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket: a felzárkózó magyar gazdaságban továbbra is élénken nő a kereslet a banki szolgáltatások iránt, ám még le lehet nyomni az ügyfelek torkán, hogy e szolgáltatásokat a Nyugat-Európában szokásosnál jóval drágábban mérik.

HVG, 2005. június 29. Tovább»​​​​​​​

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy minden úgy történt, ahogy 15 éve gondoltuk. Akkor még tele voltunk illúziókkal. Azt hittük, hogy ha zömében magántulajdonba kerül a gazdaság, és működését az állam politikavezérelt beavatkozásai helyett piacgazdasági szabályok bástyázzák körül, akkor hamar jobbra fordulhat az életünk. Azt hittük, hogy ha a gazdaságpolitikát a demokratikusan megválasztott parlamentnek felelős kormányok formálják majd az (egy)pártközpontnak felelős kormány helyett, akkor megszabadulhatunk a felelőtlen döntések következményeitől. Azt hittük, hogy ha mindezek a nagy horderejű változások végbemennek, akkor előbb-utóbb a mi gazdaságunk is éppoly hatékonnyá válhat, mint az irigyelt nyugat-európaiak.

Mozgó Világ, 2004/1 Tovább»​​​​​​​

<p>A magyar bankrendszerben jelentős átalakulás ment végbe az elmúlt tíz évben. Új szereplők léptek piacra, megváltozott a piac szerkezete, erősödött a nemzetközi versenynek való kitettség. Vajon mindezek hatására a versenypiac magatartásjegyei jellemzővé váltak-e a magyar bankszektorban? A versenyhelyzetről egyrészt a piaci struktúra és hatékonyság viszonyának elemzésével, másrészt a bankok versengő magatartását vizsgáló modellek becslésével próbálunk képet alkotni. A bankverseny különböző jegyeit megragadó elemzések ellentmondásos képet nyújtanak a magyar bankszektorról. Tovább»​​​​​​​

A magyar privatizáció lezárásának gondolata először 1997-ben merült fel; azóta két kormány is fontolóra vette, majd elvetette a többé-kevésbé kidolgozott tervezeteket. A halogatásnak megítélésünk szerint inkább rövid távú politikai-hatalmi okai, mint jól megalapozott gazdasági indokai voltak. Ebben az esetben azonban a gazdasági racionalitás sem sérült, mert így az elmúlt években ? ha váltakozó intenzitással is - lehetővé vált még jónéhány cég eladása. Most, 2004 végén nem látszik reménytelennek, hogy az állam vállalkozói vagyona kevés kivétellel hamarosan új tulajdonosokhoz kerüljön. Így érvényesíthető az az alapelv, hogy a privatizációt akkor érdemes befejezettnek nyilvánítani, ha az valóban lezárult, azaz ha magánkézbe került az eladandó és eladható vagyon.

In: Állami vagyon ? privatizáció ?gazdasági rendszerváltozás, ÁPV Rt. Számadás a talentumról sorozat 2005. 16-43. oldal Tovább»​​​​​​​