Kísérletek, eredmények, korlátok

A nagyvárosi közlekedés a világon mindenütt gond az utasoknak, a várost irányító politikusoknak és a hálózatot szervező szakembereknek is. Milyen strukturális adottságokból erednek a nehézségek? Merre kereste a kiutat a szolgáltató cég és tulajdonosa? Milyen eredményeket hoztak ezek a lépések, és milyen korlátokba ütköztek? A válaszok a nyilvános információkon túl a cég dokumentumainak elemzésére és résztvevő megfigyelőként, esetenként a döntések részeseként szerzett tapasztalatokra épülnek. A tíz év átalakítási kísérleteinek, stabilizációs és reorganizációs programjainak elemzése után a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a próbálkozások nem hoztak hosszabb távú megoldást. Legfontosabb eredményük a kísérlet maga, egyrészt azért, mert a tulajdonos több képviselője és a nagyvállalat vezetése alaposan végiggondolta a nehézségek okait, közvetlen és távlati következményeit. Másrészt a kísérletek korlátozott eredménye is eredmény. Világossá vált, hogy az eddig bevezetett változtatásoktól nem várható áttörés. Ha a tulajdonos és a cég maga tartósan, hosszabb távra meg akarja oldani a krónikussá vált gondokat, akkor az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenniük.

In: A Budapest-modell, Egy liberális várospolitikai kísérlet, Szerk. Pallai Katalin, Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány 2003. 257-282. Tovább»​​​​​​​

A tervgazdaság alapvető jellemzői közé tartozott a vállalatok centralizált szervezeti rendszere és a puha költségvetési korlátot fenntartó állami újraelosztás. Az átalakulástól azt lehetett várni, hogy a magántulajdonnal együtt a verseny is erősödik: felbomlanak a korábban mesterségesen létrehozott nagyvállalatok, csökken a versenytorzító redisztribúció. Ezzel szemben az ezredforduló mindennapjai nálunk is a monopolista praktikák és a nagy fúziók híreitől, az egymásra licitáló újraelosztási tervek és programok, ráadásként az Európai Uniós támogatások ígéreteitől hangosak.
Gyengék maradtak-e valóban Magyarországon a verseny strukturális alapjai? Milyen gazdasági és politikai érdekek tartják fenn a támogatások narkotikumát, milyen erők teszik ciklikus jellegűvé az újraelosztást? Lehet-e tartósan erősíteni a versenyképességet a verseny rovására? A könyv az elméleti keretek és a gazdaságpolitikai dilemmák elemzése mellett apparátusi döntések és vállalati esetek színes palettáját kínálja az Olvasónak, személyes beszélgetéseket és a kortárs történelem levéltárának tekintett napi sajtó cikkeit is felhasználva illeszti össze a sikerek és kódolt kudarcok mozaikjait. Tovább»​​​​​​​

Szerkesztette: Laki Mihály-Voszka Éva

Tartalom

Bevezető (Laki Mihály-Voszka Éva)

1. Körkép a magyarországi versenyhelyzetről (Laki Mihály-Voszka Éva)
2. Autópálya-építés és verseny (Csillag István)
3. Gyógyszerpiaci fejlemények 2007-ben - a gyógyszer-gazdaságossági törvény és a transzparenciaelv hatásai a versenyre (Antalóczy Katalin-Halász György Imre)
4. A magyar villamosenergia-piac helyzetképe 2008 elején (Szolnoki Pálma-Takácsné Tóth Borbála)
5. Verseny a felsőoktatásban? Az állami ösztönzés, finanszírozás és irányítás változásainak hatása az egyetemi és főiskolai stratégiákra, a hallgatók orientációjára (Varga Júlia)
6. Versenyhelyzet és liberalizáció a postai szolgáltatások piacán (Kardos Péter)

Miközben Brüsszelben mind keményebbé válik az uniós tagállamok kormányainak megregulázására irányuló szabályozás a fiskális politikákban, magyarán - főként német nyomásra - mind jelentősebb szankciókat szabnának ki a kijelölt deficitcélt túllépőkre, az Orbán-kormány ismét csak úgy gondolja, hogy szembe mehet az uniós trenddel. Már nemcsak arról van szó, hogy az EU-IMF-tárgyalás megszakadása után a kormány megüzente az IMF biztonsági övének kikapcsolását, hanem arról is, hogy a kabinet megint a deficitcél lazítására számít. Tovább»​​​​​​​

Az Európai Unió országaiban az állam mint gazdálkodó nem vállal szerepet az élelmiszer-gazdaságban. Az állami szerepvállalás közvetlen formában az erdők esetében, kisebb mértékben a mezőgazdasági inputok piacán, a földpiaci jelenlétben, illetve közvetett formában az oktatás és a kutatás szervezésében, a környezetvédelmi problémák kezelésében, a kollektív marketing szervezésében, s néhány speciális feladat megoldásában jelenik meg. A cikkben ? a teljesség igénye nélkül - az állami szerepvállalás szóban forgó eseteit, különféle ország példákon keresztül mutatjuk be részletesebben.

Külgazdaság 2001. 10. szám Tovább»​​​​​​​