Publikációk

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alapvető változásokat indukál a hazai befektetésösztönzésben. Már 2003 elejétől megszűnt a nagybefektetői adókedvezmények korábbi rendszere, a csatlakozás időpontjától nem lesz lehetséges vámszabad területet alapítani, és a támogatási eszközöket egyre inkább az EU-ban szokásos rendszerbe kell illeszteni. 2004-től Magyarország mint befektetési célpont rendelkezni fog az uniós tagság előnyeivel, ugyanakkor a befektetésösztönzést a közösségi versenypolitika behatárolja. Ilyen körülmények között kell helytállnunk a külföldi befektetésekért folytatott mind élesebb nemzetközi versenyben. Az alábbi cikk áttekinti a befektetésösztönzés világgazdasági tendenciáit, majd felvázolja az Európai Unió támogatási rendszerének legfontosabb vonásait és 2004-ig történő várható átalakítását. Részletesen vizsgálja a magyar befektetésösztönzési rendszer fejlődési szakaszait a nyolcvanas évtized végétől, és bemutatja az EU alapelveivel ellentétes elemeit. Végül ismerteti a külföldi befektetők körében a hazai befektetésösztönzési rendszer továbbfejlesztéséről folytatott mélyinterjús és kérdőíves vizsgálatok eredményeit. Tovább»​​​​​​​

A munkanélküliség jelenti ma a legsúlyosabb problémát

Gyakorlatilag egyetlen terület kivételével minden gazdasági mutató azt jelzi, hogy a magyarok jobban élnek ma, mint nyolc évvel ezelőtt. Ahol súlyos a helyzet és rosszabbak a számok, az a munkaerőpiac. A közelmúlt megszorításai és a gazdasági válság következményei miatt az emberek inkább rosszabbul érzik magukat, mint jobban.

Petschnig Mária Zita a Népszabadságban 2010. április 7. Tovább»​​​​​​​

A nemzetközi hitelválság második hulláma - amely súlyosan rácáfolt arra, hogy az USA-ból kiinduló ingatlanhitel-piaci válság nem hat az európai bankokra - szeptemberben egyértelművé tette: nemcsak vége a közelmúlt aranykorának a világgazdaságban, de a vártnál szélesebb körben és mélyebb hatást kiváltva törnek felszínre az ?aranykorban" felhalmozódott válsággócok. Tovább»​​​​​​​

Fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság. Túljutottunk a rövid távú stabilizáción, de előtte vagyunk a túlhűtött gazdaság egyensúlyőrző pályán való felpörgetésének és a túlfűtött infláció lehűtésének. Sikerült érdemi javulást felmutatni mind a költségvetésben, mind a külgazdasági mérlegekben. Az államháztartás hiánya ebben az évben a harmada lesz annak, mint ami 2006 nyarán a kiigazítási program előtt kirajzolódott. Külkereskedelmi mérlegünk hónapok óta exporttöbbletet, azaz aktívumot jelez, ami a beáramló uniós pénzekkel együtt erőteljesen csökkenti külső forrásokra való ráutaltságunkat, ha tetszik, kiszolgáltatottságunkat. A nemzetközileg is figyelemre méltó egyensúlyjavulást az eddig kedvezően alakuló külső konjunktúra mellett a belső kereslet visszafogásának eszközeivel értük el, azaz adóemelésekkel, ártámogatások leépítésével, a közszféra foglalkoztatásának csökkentésével, az államháztartás csapjainak megszorításával, amit olykor reformintézkedések életbeléptetése is segített (pl. a tb-kassza deficittermelésének visszaszorítása). Tovább»​​​​​​​

Ha csak azt nézzük, hogy alakult a magyar gazdaság növekedési dinamikája az első negyedévben a korábbiakhoz és az átalakuló kelet-közép-európai országokhoz, közvetlen versenytársainkhoz képest, akkor a kép rendkívül lehangoló. Három százalék alatti GDP-többletre több mint tíz éve nem volt példa, noha ért egy-két megrázkódtatás ez idő alatt is bennünket. A legutóbb publikált 2,7 százalékos dinamikával az utolsók vagyunk az unióhoz később csatlakozottak között, miközben a világ száguld körülöttünk. Ebben a körben már tavaly is mi voltunk az egyedüliek, akik nem tudták fokozni iramukat, kihasználva a rendkívül kedvező európai konjunktúrát. Visegrádi partnereink most is rendre erősítettek, nálunk viszont jelentősen, majdnem a felére lassult a növekedés az egy évvel korábbival összevetve. Még a német gazdaság is nagyobb tempóban fejlődött, mint mi, amire szintén nem volt példa az utóbbi tíz évben. Tavaly már olvadt, az idén pedig kiiktatódik az a növekedési többlet, ami a fejlett országokhoz való gyorsabb felzárkózásunkhoz kellene, s ami az utóbbi években 2-3 százalékpontot is elért.

Népszava, 2007. június 16. Tovább»​​​​​​​