Voszka Éva publikációk

Antalóczy Katalin - Voszka Éva: Állami piacteremtés-nemzeti bajnok

Állami piacteremtés - nemzeti bajnok teremtése

A nemzeti bajnok teremtésének időszaka sem Európában, sem nálunk nem zárult le, sőt paradox módon az uniós csatlakozással és a teljes liberalizációval párhuzamosan számos jel inkább a módszer újraéledésére utal.

A következő két cikk egy kutatás alapján ennek magyarországi megjelenési formáit, mozgatórugóit, működési mechanizmusait és hatásait mutatja be két nagyon különböző vállalati esettanulmányon keresztül. Tovább»​​​​​​​

A privatizáció 15 éve és jövője

A magyar privatizáció lezárásának gondolata először 1997-ben merült fel; azóta két kormány is fontolóra vette, majd elvetette a többé-kevésbé kidolgozott tervezeteket. A halogatásnak megítélésünk szerint inkább rövid távú politikai-hatalmi okai, mint jól megalapozott gazdasági indokai voltak. Ebben az esetben azonban a gazdasági racionalitás sem sérült, mert így az elmúlt években ? ha váltakozó intenzitással is - lehetővé vált még jónéhány cég eladása. Most, 2004 végén nem látszik reménytelennek, hogy az állam vállalkozói vagyona kevés kivétellel hamarosan új tulajdonosokhoz kerüljön. Így érvényesíthető az az alapelv, hogy a privatizációt akkor érdemes befejezettnek nyilvánítani, ha az valóban lezárult, azaz ha magánkézbe került az eladandó és eladható vagyon.

In: Állami vagyon ? privatizáció ?gazdasági rendszerváltozás, ÁPV Rt. Számadás a talentumról sorozat 2005. 16-43. oldal Tovább»​​​​​​​

Százezer vagy tízmillió? A ?rászorultak? körei

A szociális támogatások elosztásának egyik alapvető döntése a jogosultság kritériumainak kijelölése, ami egyben meghatározza az érintettek körének nagyságát és ezzel együtt a közösségi ráfordítások mértékét is. Ezek az ismérvek nemcsak elméletileg sokfélék, hanem a magyar gyakorlat is változatos módszereket használ egymással párhuzamosan. A tanulmány e megközelítések fontosabb, elvileg lehetséges és ma alkalmazott típusait tekinti át elsősorban a Központi Statiszikai Hivatal és a Tárki publikus adatai alapján. Az elemzés fő kérdése az, hogy hány ember (háztartás) támogatási igényével kell számolni az egyes kritériumok alkalmazásakor, vagyis milyen szorzószámok rendelhetők a makrogazdasági kiadásokat megszabó különféle politikai elhatározásokhoz, mérlegelve az egyes megközelítések előnyeit és hátrányait.

Esély 17. évfolyam 4. szám, 2006. július 3-20. oldal Tovább»​​​​​​​

Uniós támogatások - a redisztribúció új szakasza

Az uniós csatlakozás legtöbbet emlegetett és sokak által legfontosabbnak tartott eleme a közösségi támogatások megszerzése és szétosztása. Vajon lényegében másfajta természetű támogatás-e az, amit Magyarország az Európai Uniótól kap, mint amit eddig állami támogatásnak neveztünk? Vagy az uniós támogatás a hazai redisztribúció részelemévé válik, befolyásolva a hagyományos gazdaságon belüli újraelosztás mértékét és módját? A kezdeti, még csak részleges tapasztalatok arra utalnak, hogy éles fordulat helyett inkább az arányok eltolódásáról beszélhetünk. A gazdaságba beáramló pótlólagos forrás egyelőre kicsi, de az uniós támogatás és a társfinanszírozási kötelezettség nem váltotta ki a korábbi újraelosztást, hanem részben mellé sorakozott fel. Így a gazdaságon belüli redisztribúció a csatlakozás után valószínűleg kis mértékben nőtt, annak ellenére, hogy a strukturális alapoknak csak mintegy harmadát kapták közvetlenül a vállalkozások, a többi non-profit szervezeteknek és az elosztást irányító államigazgatásnak jutott. Jelentős maradt ? nem kizárt, hogy emelkedett - az egyedi-államapparátusi döntések súlya is, a pályázati rendszer korántsem nem vált kizárólagossá.

Külgazdaság 2006. június, 8-30. oldal Tovább»​​​​​​​

A Budapesti Közlekedési Vállalat: szocialista nagyvállalatból piaci részvénytársaság?

Kísérletek, eredmények, korlátok

A nagyvárosi közlekedés a világon mindenütt gond az utasoknak, a várost irányító politikusoknak és a hálózatot szervező szakembereknek is. Milyen strukturális adottságokból erednek a nehézségek? Merre kereste a kiutat a szolgáltató cég és tulajdonosa? Milyen eredményeket hoztak ezek a lépések, és milyen korlátokba ütköztek? A válaszok a nyilvános információkon túl a cég dokumentumainak elemzésére és résztvevő megfigyelőként, esetenként a döntések részeseként szerzett tapasztalatokra épülnek. A tíz év átalakítási kísérleteinek, stabilizációs és reorganizációs programjainak elemzése után a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a próbálkozások nem hoztak hosszabb távú megoldást. Legfontosabb eredményük a kísérlet maga, egyrészt azért, mert a tulajdonos több képviselője és a nagyvállalat vezetése alaposan végiggondolta a nehézségek okait, közvetlen és távlati következményeit. Másrészt a kísérletek korlátozott eredménye is eredmény. Világossá vált, hogy az eddig bevezetett változtatásoktól nem várható áttörés. Ha a tulajdonos és a cég maga tartósan, hosszabb távra meg akarja oldani a krónikussá vált gondokat, akkor az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenniük.

In: A Budapest-modell, Egy liberális várospolitikai kísérlet, Szerk. Pallai Katalin, Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány 2003. 257-282. Tovább»​​​​​​​

Oldalak