Petschnig Mária Zita

Miközben Brüsszelben mind keményebbé válik az uniós tagállamok kormányainak megregulázására irányuló szabályozás a fiskális politikákban, magyarán - főként német nyomásra - mind jelentősebb szankciókat szabnának ki a kijelölt deficitcélt túllépőkre, az Orbán-kormány ismét csak úgy gondolja, hogy szembe mehet az uniós trenddel. Már nemcsak arról van szó, hogy az EU-IMF-tárgyalás megszakadása után a kormány megüzente az IMF biztonsági övének kikapcsolását, hanem arról is, hogy a kabinet megint a deficitcél lazítására számít. Tovább»​​​​​​​

A munkanélküliség jelenti ma a legsúlyosabb problémát

Gyakorlatilag egyetlen terület kivételével minden gazdasági mutató azt jelzi, hogy a magyarok jobban élnek ma, mint nyolc évvel ezelőtt. Ahol súlyos a helyzet és rosszabbak a számok, az a munkaerőpiac. A közelmúlt megszorításai és a gazdasági válság következményei miatt az emberek inkább rosszabbul érzik magukat, mint jobban.

Petschnig Mária Zita a Népszabadságban 2010. április 7. Tovább»​​​​​​​

A nemzetközi hitelválság második hulláma - amely súlyosan rácáfolt arra, hogy az USA-ból kiinduló ingatlanhitel-piaci válság nem hat az európai bankokra - szeptemberben egyértelművé tette: nemcsak vége a közelmúlt aranykorának a világgazdaságban, de a vártnál szélesebb körben és mélyebb hatást kiváltva törnek felszínre az ?aranykorban" felhalmozódott válsággócok. Tovább»​​​​​​​

Fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság. Túljutottunk a rövid távú stabilizáción, de előtte vagyunk a túlhűtött gazdaság egyensúlyőrző pályán való felpörgetésének és a túlfűtött infláció lehűtésének. Sikerült érdemi javulást felmutatni mind a költségvetésben, mind a külgazdasági mérlegekben. Az államháztartás hiánya ebben az évben a harmada lesz annak, mint ami 2006 nyarán a kiigazítási program előtt kirajzolódott. Külkereskedelmi mérlegünk hónapok óta exporttöbbletet, azaz aktívumot jelez, ami a beáramló uniós pénzekkel együtt erőteljesen csökkenti külső forrásokra való ráutaltságunkat, ha tetszik, kiszolgáltatottságunkat. A nemzetközileg is figyelemre méltó egyensúlyjavulást az eddig kedvezően alakuló külső konjunktúra mellett a belső kereslet visszafogásának eszközeivel értük el, azaz adóemelésekkel, ártámogatások leépítésével, a közszféra foglalkoztatásának csökkentésével, az államháztartás csapjainak megszorításával, amit olykor reformintézkedések életbeléptetése is segített (pl. a tb-kassza deficittermelésének visszaszorítása). Tovább»​​​​​​​