A 2002-2003-as év vitái a háborúról

• Szilágyi Ákos: Mi a háború ma?
• Szilágyi Ákos: A láthatatlan háború
• Lengyel László: Atlanti válság
• Csányi Vilmos: A háborúk kulturális konstrukcióinak biológiai gyökerei
• Gombár Csaba: A háborúról és a politikáról
• Valki László: A neokonzervatívok szép, új világa
• Valki László: Irak ? egy háború előzményei
• Kende Péter: A háború új képletei és régi-új aktorai
• Romsics Ignác: Magyarország 20. századi háborúi és békéi
• Szilágyi Ákos: A háború privatizálása

Erről megjelent

Képtelen háború

A KORRIDOR kutatócsoportban évekig foglalkoztunk a globális civilizációs folyamat, majd pedig a birodalom kérdéseivel, s nem hunyhattuk be szemünket: a civilizációk és azzal szoros összefüggésben a birodalmak felemelkedése és bukása háborúk története is. Így kerültünk szembe (szerencsénkre csak így) a háborúval. Az a körülmény azonban, hogy 2001 szeptemberétől az amerikai elnök háborúban állónak tekintette országát a globális terrorizmussal, s hogy 2003 márciusában tényleges háborút indítottak Irak ellen ? csak részben indokolta, inkább nehezítette munkánkat. Nehéz volt ebből kilátni, távlatot nyerni ? de már benne voltunk.
Eredendő problémánk három, egymással is ütköző nézet. Van, aki úgy tartja, hogy a civilizációs folyamat a belső gátlások kialakításával a barbár erőszak megfékezése, ami békésebb együttélést jelent. Mások úgy látják, hogy bármiféle civilizáció terjesztése mindig erőszakkal történik és háborúval terhes. De ha nem is terjesztik ? így a harmadik nézet ?, akkor is terjed, s a meglévő civilizációs különbségek már önmagukban is háborúra okot adó törésvonalak. Mind a három álláspontnak van irodalma, vannak követői, s mind a három politikaformáló jelentőségű ? mert hát plurálisan létezünk. Nos, miből következik valójában a háború? Mi egyáltalán az, hogy háború?