Az 1994?95-ös év vitái a Horn-kormány működéséről

• Csillag István: A privatizáció intézményrendszere és az új kormány. Opponens: Komáromi Gábor
• Enyedi György: Kettészakadt ország? ? A területi egyenlőtlenség és a területfejlesztési politika. Opponens: dr. Szaló Péter
• Farkas Zoltán: A ?médiabéke" első száz, kétszáz napja. Opponens: Gálik Mihály
• Ferge Zsuzsa: Kihívások és kényszerek a szociálpolitikában. Opponens: Vértes András
• Gazsó Ferenc: Kormányzás instabil társadalmi környezetben. Opponens: Schlett István
• Hankiss Elemér: Az ördög nem alszik ? Előre nem látott torz hatások a politikában. Opponens: Bozóki András
• Körösényi András: Kényszerkoalíció vagy természetes szövetség? Szocialista-szabaddemokrata koalíciókötés, 1994. Opponensek: Bihari Mihály, Gombár Csaba
• Pataki Ferenc: Rosszkedvű ország? Opponens: Angelusz Róbert
• Pálné Kovács Ilona: Kormányzati gesztusok és gáncsok a decentralizáció folyamatában ? Az önkormányzati rendszer első reformja. Opponens: Verebély Imre
• Sárközy Tamás: A szocialista-liberális kormány megalakulása ? kezdeti működése és az államapparátus alakulása, különös tekintettel a kormányzati irányításra. Opponens: Bihari Mihály
• Szilágyi Ákos: A kormányzati politika mediatizációja. Opponens: Lányi András

1995-ben erről megjelent magyarul, angolul, oroszul:

Kérdőjelek: a magyar kormány 1994?1995 (Vaprószi, vaprószi. Pravityelysztvo Vengerszkoj Reszpubliki 1994?1995, Question Marks: The Hungarian Government 1994?1995)

?1994 tavaszán adtuk közre a Kormány a mérlegen 1990?1994 című kötetünket, amelyben a hivatali ideje vége felé közeledő kormány tevékenységének összegző elemzésére tettünk kísérletet. Elemzésünk megjelenése után az előző jobbközép, konzervatív kormánnyal szemben egy szocialista-liberális balközép kormány alakult. Kettős célt tűztünk ki: egyrészt finomítani kell analitikus szemléletünket, azaz kalibrálni bármely kormány elemzésére alkalmazható szempontjainkat, másrészt pedig véleményt kell kialakítani egy hivatali idejét tekintve kezdő kormány működéséről. Ha különböző arányban is, de e két cél közelítése minden fejezetre jellemző e könyvben. Az elkészült írások között van tanulmány, esszé, krónika, résztvevői beszámoló. De nem csak műfaji különbségek vannak az írások között. A fejezetek szerzőinek sokszor eltérő az elméleti álláspontja és gyakorlati következtetése is. A kötet megírása közös erőfeszítés volt, sokat tanultunk egymástól, de senkit sem késztettünk, főleg nem kényszerítettünk álláspontja megváltoztatására. Sokszor mondják, hogy a politikus élete a féligazságok világában telik el, hiszen természetes és szükségszerű pártkötöttségei miatt csak ?pártszerű?, azaz részleges igazságok kimondására van módja. Ezzel szemben a hivatásszerű értelmiségi munkának az a célja és művelőinek feladata, hogy lehetőleg érdekesen, de mindenekelőtt a részigazságokat is megértve, ám azon túllépve a kép lehető teljességét adja. Erre törekedtünk. Balgaságunk dicsérete az olvasóra tartozik."