Publikációk

Állami tulajdonlás: elvi indokok és gyakorlati dilemmák

Az 1990-es években uralkodó általános felfogás szerint a közép-kelet európai gazdasági rendszerváltás egyik sarokköve a magántulajdon kiterjesztése, ezen belül az állami vagyon magánkézbe adása. Ezért az elmúlt években a szakirodalom és a politika is főként ahhoz keresett érveket, hogy miért célszerű privatizálni az állami cégeket. A végjáték, a maradék vagyon eladása és esetenként a sikertelen ügyletek korrekciója ismét a politikai viták kereszttüzébe állította a privatizáció kezdetétől vitatott elméleti alapkérdéseket. Fontos-e egyáltalán a tulajdonos kiléte? Mi indokolhatja az állami tulajdon fenntartását-kiterjesztését? Működhet-e az állam jobb tulajdonosként piacgazdasági feltételek között, mint tervgazdasági elődje? Az elméletek érvényessége most, a piacgazdasági átalakulás közel másfél évtizedes tapasztalatainak birtokában a gyakorlat alapján is tesztelhető.

Közgazdasági Szemle 2005. január, 1-23. oldal Tovább»​​​​​​​

Kapu előtt toporogva ? a költségvetési vita margójára

Nem olyan jó a jövő évi költségvetés, mint ahogy azt a kormányoldal állítja, de nem is olyan rossz, mint ahogyan az ellenzék szapulja. Fő problémája, hogy kétségeket hagy afelől, vajon tényleg elszánt-e a Gyurcsány-kabinet a magyar gazdaság 2010-es euróövezeti csatlakozására.
A 2005. költségvetés az előző évek államháztartási túlköltekezésének és a deficitfaragás kényszerének a foglya. Nem tud kitörni a megszorításokból, a terhes örökség fogságából. Ráadásul az erőfeszítések még mindig elégtelennek bizonyulnak. Kétséges a 4,7 százalékban megszabott deficitcél teljesülése ? a százmilliárd forintos rendkívüli tartalék ellenére is. S gondot okoz, hogy az előirányzotthoz képest további adósságot halmozunk fel az eurózónához való csatlakozás menetrendjében.

Népszava, 2004. november 23. Tovább»​​​​​​​

Am Scheideweg

Die ungarische Außenpolitik steht am Scheideweg. Der ehrgeizige Auftritt des Ministerpräsidenten im Ausland ? der Versuch, eine strategische Richtlinie zu erarbeiten, ein selbständiges beratendes Gremium aufzustellen, eine aktive internationale Rolle zu spielen ? Tovább»​​​​​​​

Kormányválság - a gazdaságpolitika felől

A Medgyessy-kormány nem lett ?strand-kormány?, mint ahogy azt a választások után az ellenzék jósolta, de nem is töltötte ki a teljes parlamenti ciklust, mert a koalíció pártjai elvesztették a bizalmukat a párton kívüli kormányfőben, ami új kormány felállítását teszi szükségessé. Hogy hogyan és miként zajlott le a személyi politizálási procedúra, azt idővel a nagyérdemű is megtudhatta. Ebben az írásban arra keresem a választ, hogy a politikától elválaszthatatlan gazdaságpolitika felől tekintve miért kellett Medgyessy Péternek idő előtt távoznia, és mi következik mindebből a jövőre nézve.

Élet és Irodalom, 2004. augusztus 27. Tovább»​​​​​​​

Oldalak