Jelenlegi hely

Címlap ›

Publikációk

Új keretek - régi gondok

1990-hez képest megváltozott a magyar gazdaság és megváltozott Európa is, ahova most jogi aktusokon keresztül, pecsétekkel is megerősítve csatlakozunk. Ők ? önmagukhoz képest ? rosszabbak lettek, mi jobbak valamivel. Világgazdasági pozíciójukat, lendületüket tekintve ők meggyengültek, mi egykori önmagunkhoz képest megerősödtünk. Megerősödtünk olyan értelemben, hogy túljutottunk a gazdasági rendszerváltás alapvető nehézségein, kiépült és működik a piacgazdaság minden lényeges intézménye, a gazdasági koordináció alapja a piac és a pénz, ami nemcsak csereeszközként, de tőkeként is funkcionál. Már nem vagyunk átalakuló ország, a felzárkózók közé sorolnak bennünket. Ez természetesen mind csatlakozásunk előfeltétele volt, ám hogy milyen lesz a csatlakozásunk eredménye, az hosszabb távon fog eldőlni - adaptivitásunk, rugalmas alkalmazkodásunk függvényében.

Kritika, 2004. május Tovább»​​​​​​​

A 2007. évi költségvetési előterjesztés

A 2007. évi költségvetés nem lehet más jellegű, mint megszorító. A beígért 3,3 százalékpontos deficitfaragás célja mellett azzal egyenértékű jelentőséggel bír az implicit cél, annak bizonyítása, hogy a költségvetési előterjesztésben vázolt fiskális pálya ezúttal tartható lesz.

A 2007-re előirányzott 6,8 százalékos GDP arányos deficitcél betartása a kormányzati politika elemi érdeke, a fiskális politikával szembeni hitelesség felépülésének záloga. Teljesíthetőségének vannak kockázatai.

Origo Menedzsment Fórum, 2006. november 15. Tovább»​​​​​​​

Villanófényben a magyar gazdaság

A magyar gazdaság a csatlakozás előtti pillanatok villanófényében egy összeomlás előtti gazdaság képét mutatja. 2004 elején olyan magas kamatfelárat kell adnunk a hitelezőinknek, amely meghaladja az évek óta mély válsággal küszködő Brazíliáét is. Csak ekkora kockázati prémium felajánlása mellett hajlandók kölcsönt nyújtani a saját takarónknál messzebbre nyújtózkodásunkért. Legalábbis a jegybak 12,5 százalékra felvitt ? a termelés és a befektetések szempontjából elviselhetetlenül magas, ezért a kínálatbővülést visszafogó - alapkamatlába ezt az üzenetet tartalmazza. De hogy jutottunk idáig, és valóban ilyen drámai-e a helyzet, hiszen a hozzánk hasonló paraméterű országok ennél jóval alacsonyabb kamatok mellett is képesek finanszíroztatni magukat? Mindennek az a felelőtlen, hazardírozó, rövid távú hatalmi szempontokat követő politika az oka, amely az elmúlt három évben a gazdaságpolitikát alakította. Tény, hogy a magyar gazdaság lendületét alapvetően befolyásoló külső feltételek - a konjunktúra visszaesése 2001 második felétől, a befektetők érdeklődésének megcsappanása, az idegenforgalom zsugorodása - is rontottak a helyzeten, de ezekre egyik kormánytól sem érkezett megfelelő válasz. Sőt, csak rossz válaszok születtek.

Jelentés-árnyalatok, Kossuth Kiadó Bp. 2004. Tovább»​​​​​​​

Darázsfészek

A Gazdasági Versenyhivatal szerepe a verseny strukturális alapjainak alakításában

A vállalati szervezeti rendszer tervgazdaságból öröklött centralizáltsága akadályozza a piaci versenyt, ezért a mesterségesen létrehozott nagy állami cégek jelentős részét fel kell bontani. Ebben az államnak, közelebbről a verseny "gazdájának", a Gazdasági Versenyhivatalnak aktív szerepet kell játszania. A logika világos - de elméletileg és a gyakorlatban is vitatott. A cikk bemutatja a demonopolizáció elméleti dilemmáinak jelentkezését az átalakulás idején és a feloldásukra tett kísérleteket a versenyszabályozásban és a versenyhivatal tevékenységében. Az elemzés azt mutatja, hogy a strukturális feltételek alakításában nem a versenyhivatal játszotta a főszerepet, maga is hárította az öröklött szerkezet és a privatizációs döntések felülvizsgálatának gazdasági és politikai szempontból kényesnek ítélt feladatát. A magánkézbe adáshoz kapcsolódó kisszámú fúziós döntéssel pedig jogszerűen, de nem mindig következetes érveléssel engedélyezte az egyben eladások és az összevásárlások zömét.

Közgazdasági Szemle 2004. 1. szám 1-23. Tovább»​​​​​​​

Mozgástér ? rövid és hosszabb távon

A 2004-re kirajzolódó gazdaságpolitika jobbnak ígérkezik a 2003. évinél, mert ?válságmenedzselést? is tartalmaz, de kedvezőtlenebbnek a szükségesnek gondoltnál. A ?szükséges? esetünkben nem valami elméletileg kívánatos célrendszer lenne, hanem nagyon is gyakorlatias: az eurózónához csatlakozás feltételeinek megfelelő ütemű és tartalmú egyengetése. Ebből a szempontból a gazdaságpolitika rövid távú, 2004. évi irányultsága kevésbé kedvező, a szükséges fordulatnál mindenképpen kevesebb.

Külgazdaság, 2004. I. Tovább»​​​​​​​

Oldalak

Pénzügykutató

Szalay Kör

A Kör tagjai jogászok és alkotmányjogászok, akik a jogállamiság és az alkotmányjog kérdéseivel foglalkoznak Blog »

Előrejelzés 2022-re

2021. szeptember 29.

gdp2014

Andrássy kör

A Kör külpolitikával és külgazdasággal foglalkozó szak­ér­tők­ből és diplomatákból áll. Blog »

Magyarország uniós egyenlege és az IMF hitel hatásai a kamatkiadásokra. Tovább »

Hetényi kör

Vezető közgazdászok Hetényi köre nyilvános vitát kezdeményezett az adórendszer reformjáról Blog »